Nem voltam boldog a C döntős helyemmel, de megpróbáltam valamit kezdeni a helyzettel. Időben elindultam a rajtba és a bemelegítő térképel megfogtam az összes pontot a rajtba menet. A rajtig minden rendben volt, kivéve az, hogy a többiekkel elég rendesen kielemeztük a válogatottal és ezzel a versennyel kapcsolatos dolgokat, ami nem növelte a versenyhangulatomat.
A rajt pillanatában aztán már el is rontottam ezt a versenyt. Egy 8 év körüli kisgyerek már a dugókatörlésnél erőszakoskodott. Egy Cseh versenyző képes lett volna előtte törölni, de ez a srácnak nem tetszett. Ezt követően a legjobb rajtpozícióért is megküzdött a kölyök, aminek következtében jobbnak láttam 1 méterrel odébb helyezkedni. Rajt után a kissrác persze rohant, majd beugrott elém, én meg majdnem átestem rajta. Megúsztam és felkaptam a térképet, majd toltam a térképrajtba. Mire odaértem már megvolt az útvonal az egyesre, de ekkor rápillantottam a kategóriára. H21B!!! No ezt jól elrontottam. Rohantam vissza a térképekhez, majd a C döntős térkép felvétele után újra a térképrajtba. Ez jó 1,5 percet jelentett, így innentől kezdve már nem volt sok értelme a versenyemnek. A kettest ugyan megnyertem, de innentől már nem csak fejben, de testben is szétestem.
Egész pályán az járt a fejemben, hogy mit keresek én itt, nem érdekel az egész és legyen már vége. Pedig a terep szép volt. Örülnék, ha ott edzhetnék, de most csak túl akartam lenni ezen az egész Cseh túrán.
A térképem még mindig nem jutott el hozzám, így elemezni ezt a napot sem fogom. Ma is koncentrálni kellett volna…
Összesen 13km, 200 szint és 75 perc.