Kenegettem a térdem és még le is gyúrtam a vádlim futás előtt és úgy tűnik valami használhatott, mert bár bennem volt az az érzés, hogy mintha kezdene fájni a térdem, de végül egész edzés alatt nem volt semmi gondom.
Tibivel toltunk egy Ipari park végét oda-vissza és nem nagyon volt kedvem rohanni. Úgy éreztem nem is megyünk gyorsan, erre Tibi bemondta, hogy 4:10 a tempónk. Ehhez képest kifejezetten jólesett, kellemes volt az idő és innentől csak gyorsultunk. Általában felülről súroltuk a 4 percest, de volt, hogy 3:55-ben mentünk.
Ma valószínűleg semmilyen tempót nem élveztem volna, mert a lábaim nem tűntek lazának, de nem is esett rosszul a futás és nem éreztem úgy, hogy küzdenék. Az most nagyon nem is esett volna jól.
A végén még rátettem egy szokásos fél Dózsakert kört, így meglett a 15km.
Meglep, hogy az edzés közepén közel 10km-t nyomtunk 4 perces körüli tempóban, ami ráadásul magától jött. Úgy tűnik jó úton haladok.
Ugyan egy kicsit többet kellene menni terepre (lehet a térdem is az aszfalttól fáj), de amúgy minden stimmel. Haladok az alapozással, gyűlnek a kilométerek, magamhoz képest a sebesség is jó. Lassan el kell kezdeni gondolkodni mikor kezdjek el rendesen résztávozni.
A kedvem egész jó, hisz egyre közeledik a tavasz és már kezdem úgy érezni nincs is olyan sok hátra a versenyekig.
Összesen 15km, 40 szint, 64:55