Én is elmentem az egyéni OB-ra a Mátrába, így kezdenem kellett magammal valamit, míg a többiek versenyeznek. Nagyon nem bírtam már magammal és rájöttem, hogy nem biztos, hogy jó ötlet volt ezzel fájdítanom a szívemet, így végül kisétáltam a rajtba Edittel. Valószínűleg nem tesz jót a lábamnak a terep, de ebből semmit nem éreztem, de azért biztos ami biztos elhatároztam, hogy az országúton sétálok majd vissza a célba.
Felvettem a térképet és elindultam előre, mivel rögtön visszafele indulni elég érdekes lett volna. Majdnem az egyes pont mellett sétáltam el az ösvényen, így még az is felmerült bennem, hogy megfogjam a pontot, de végül inkább kimentem a házak közé és az utcán az országútra.
Sétálva mentem vissza a célig az országúton és gyönyörködtem a kegyetlen szép őszi tájban. Összesen olyan 6km lehetett a mai séta, mert visszafelel egész nagyot került az út. A futó voltam azért megmutatkozott, mikor egy kilométertábla mellett mentem el, mert elindítottam a stoppert és megmértem milyen tempóban gyalogolok. 11:06 lett a kilométer, ami jól mutatja, hogy teljesen normálisan tudok gyalogolni.
Sokan mondogatták, hogy el is indulhattam volna, de azért azt is megjegyezték sokan, hogy jobban járok, ha kibírom ezt a pár hetet. Nehéz lesz, de most már úgyis mindegy.