Nem igazán tudtam aludni az éjjel, mert nagyon el vagyok szokva a tornatermi szállástól. Kemény volt a földön aludni, méghozzá a sok horkoló ember között.
Reggelre a derekam teljesen beállt és nem éreztem frissnek magamat, mégis megváltás volt a reggel. Nem kellett tovább a földön forgolódni.
A Cseh Klasszikus Bajnokság selejtezőjét tartották a mai napon, méghozzá mérsékelt pályákkal, viszonylag kevés szinttel. Úgy gondoltam ez fekszik nekem és bár nem reménykedtem A döntőben, de azért valami jó eredményt vártam magamtól.
A rajtba korán indultam, így a bemelegítő térképpel még volt időm megfogni 3 pontot, majd kocogtam tovább a jó messze lévő rajtba. A derekam elég vacak volt, így Ashenafitól tanult gimnasztika derékra ható részét megcsináltam, ami hatott is, mert elmúlt a derékfájdalmam. A rajtban aztán nagy nyugalommal és bokámat nyújtva vártam az indulást és még az se zökkentett ki, hogy a GPS az istennek sem akarta megtalálni a jelet. Le is maradt az első 3 átmenet a trackről.
Az első pontra kicsit óvatosan mentem, mert nem akartam a rögtön zöldben induló pályán hibával kezdeni. A kettesre nem igazán volt ötletem merre menjek, így egyenesen próbálkoztam és neki is rohantam az irtás szélének, amit kerülhettem aztán ki. A pontra meg jól beszedrezve mentem be. Egyszerűbb lett volna az árok folytatásában haladó szárazárkon végigfutva fogni a pontot. (hiba: 0:20)
A hármasra alapvetően jól mentem, csak azzal nem számoltam, hogy ilyen sűrű lesz a zöld, így a pont előtti 20 métert vagy fél percig tartott megtenni. Jobb lett volna az ösvényen továbbfutva kicsit hátulról fogni a pontot. (hiba: 0:20)
Négyesre aztán jött a futósabb rész és csak a pontot fogtam kicsit girbe-gurbán, amúgy jól mentem. Ez a track alapján durvábbnak tűnik, de valóságban minimális időveszteséget jelenthetett és ez a részidőkből is látszik. Az ötös a völgy alján rohanós átmenet volt ami alapvetően rendben ment, csak a pont előtt a zöldön áttörve bizonytalanodtam kicsit el és nézegettem a kelleténél kicsit többet a térképet. (hiba: 0:10)
Nem tudom mit tudtam volna futni a hatosra jobbról a nyílegyenesen haladó úton futni, de balról sem kaptam sokat, így ez az átmenet szerintem rendben volt. Akárcsak a 7-es pont, amire biztonsági útvonalat választottam és ha kicsit még agresszívebben rohanok be a pontra még az átmenetelsőségért is versenyben lehettem volna.
A pontot egy Cseh sráccal együtt fogtam, akivel szemlátomást egy irányba mentünk. A nagy útról azonban nem vágott be, így én leváltam róla, de aztán az aszfalt túloldalán mellémért újra. A pont előtt balra kezdett húzni, így ismét másfelé mentem, de aztán korrigált és egyszerre fogtuk a 8-ast.
A kilencesre viszont egyből fölfele kezdett, így én maradtam az egyenesnél és nem is volt semmi gond a pont előtti útig, ahol azonban jött a pillanatnyi rövidzárlat. Az előtte keresztezett nyiladékra azt hittem, hogy a letörésre merőleges egyenes út az és mikor rögtön utána jött egy másik út rá merőlegesen, akkor ár pillanatig azt hittem a pont alá csúsztam alaposan és el is kezdtem felfelé korrigálni. Egy gyors tájolónézés azonban megmentett a hatalmas hibától és innen kicsit bizonytalanul, de megfogtam a pontot. (hiba: 0:30)
Érdekes, hogy itt sokan behibáztak. Én még fel is jöttem egy helyet és ekkor a 9. pozícióban álltam, de mivel az egész pályán pokolian rosszul ment a futás és itt éreztem úgy, hogy hibáztam nem voltam valami elégedett.
A tízesre aztán kicsit rossz irányba futottam ki és mikor kezdtem korrigálni, akkor kiment a bokám. Igazából nem tudom pontosan mi történt, de úgy 10 lépésen át igen kellemetlen volt és még vagy fél percig óvatoskodtam utána. A pontot viszonylag rendben megfogtam. (hiba: 0:10)
A 11-es teljesen rendben megvolt, alulról biztosan fogtam, de a 12-re nem igazán voltam magabiztos és csak azt figyeltem, hogy szikla lába kell, így aztán egy sziklával a pontom alá futottam és mászhattam fel a ponthoz. Ráadásul mindez egy meredek jobbra lejtő oldalban, ahol a bokám igencsak féltettem. (hiba: 0:20)
Úgy tűnik itt megtört a lendületem, mert nem mentem túl jó időt a 13-as pontra, akárcsak a 14-re. Igazi Cseh típusú pont volt ez utóbbi, ahova igyekeztem biztosra menve odatalálni és ez sikerült is. Innen három egyszerű átmenet következett és én egyikben sem kockáztattam. Fizikálisan piszkosul szenvedtem és a bokám miatt nem mertem bevállalni a réten átvágást sem. Ezen a részen már nem mentem olyan jól, mint a pálya elején. Nem tudom a bokám miatt-e, vagy másért, de lefelé sem voltam valami gyors.
Ez azonban mind még akár bele is fért volna, ha a 12-re észreveszem a jó útvonalat. Az egészet jobbról kerülve egy nyiladékon a pontra ráfutva. Ezzel kikerültem volna a nagy dzsuvát és a sraffozott réteket, amit mindenképp meg akartam tenni. Egész pontosan kezdetben gondolkoztam az átvágáson, ezért is nem mentem ki egyből fölfelé az útra. Tulajdonképpen határozatlanságom az egyik legrosszabb útvonalat eredményezte. Mindezt még tetézte, hogy pontközelben is behibáztam. Egyszerűen nem néztem a térképre, mert meg voltam győződve róla, hogy az irtást szélével párhuzamosan futva beleesek a pontba. (hiba: 1:30)
A rövid átmenet rendben jött, ment is talán előttem valaki és én csak azt figyeltem tuti a jó pontra megy-e. Az utolsó hosszabb átmenettel azonban nem tudtam mit kezdeni. Gyalog Zoli valamerre eltűnt előlem, én pedig csak sodródtam előre és már le akartam tudni a pályát. A piros sraffozást persze messziről elkerültem, pedig az nem is volt tiltott terület, csak a fák dőltek be úgy, hogy nehéz volt a haladás.
Igazság szerint még most sem tudom merre lett volna jó ez az átmenet. Gyalog Zoli, mint utóbb kiderült felülről ment, de lassabb volt nálam. Ezek szerint az nem volt jó útvonal, de ugyebár az enyém sem. Talán a völgyből a fönti útra átugorva és az elején kicsit fentebbről kerülve a völgyet lett volna jobb menni. (hiba: 0:30)
A célba aztán magam jól kifutva estem be és nem voltam elégedett. A futás ma pocsékul ment és hiba is akadt a pályában rendesen. Igazán a 12-re megejtett 1,5 perc volt sok, de a sok apróbbat összeadva 3:50 maradt a mai versenyben. Ez már nem olyan vészes, de még mindig csak közepes teljesítmény.
Ennek ellenére egy ideig úgy tűnt, hogy bejuthatok az A döntőbe. Beérkezésem után 4. helyen álltam a mezőny felének befutása után és 8 fő jut a döntőbe. Aztán végül alaposan hátrébcsúsztam és maradt a B döntő, de azzal a tudattal, hogy ma simán be lehetett volna jutni.
Úgy tűnik fizikálisan egész jó állapotban vagyok, ha még egy ilyen pocsékul eső futással és egész jól haladtam. Technikailag is kezd összeállni a dolog, mert nem igazán vesztem el, csak épp nem sikerült mindig a jó útvonalakat megtalálnom.
Ami viszont igazán bosszant az a bokám. Hosszú időn át panaszmentes volt és most megint kezdődik. Az bíztató, hogy simán lefutottam a pálya hátralévő részét, de az már kevésbé, hogy érzékeny mindenre. Remélem nem lesz belőle gond.
Max. pulzus: 182
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 6:03
Összesen 14km, 500 szint, 84:07