Postás Kupa – Táborfalva

2008 április 12, 20:45Címkék: , | Nincs hozzászólás


Szeretem az alföldet és mivel az idei Postás Kupa terepe még technikás is, így egyértelmű volt, hogy indulok a versenyen.
Célom igazából most sem volt, de végre jó lett volna egy értékelhető teljesítményt felmutatni.
Sokáig gondolkoztam, hogy kipróbáljam-e a Kalenji atléta szögesem, amit  a Decathlonba vettem "tájfutó cipő" néven és végül úgy döntöttem, hogy egy alföldi középtávú verseny erre pont ideális. Bemelegítésnek olyan 2,5-3 kilométert futottam és persze a bokám is nyújtottam egy csomót a rajt előtt. A cipő jónak tűnt, bokám is rendben volt.
A rajt után rögtön estem egy nagyot, még a térképrajt előtt. Persze a bal térdemre is sikerült ráesnem, ami a múlt heti seb miatt kellemetlen volt kicsit. Az egyes pont rögtön a legdurvább részen volt, így óvatosan terveztem menni. Gondoltam a jelleghatárral jelölt fenyves jól megvezet, majd a rétek segítenek tartani az irányt és nekem csak azt kell figyelnem hol kezdődik a nagy domb, vagy a lapos rész balra hol ér véget. Sajnos még a rétek követése során elvesztem és nem is tudtam magam helyretenni. Úgy tűnik elmehettem a pont közvetlen közelében, mert egyértelműen túlfutottam és sem a nagy dombot, sem a lapos részt nem érzékeltem. Pontosan nem is tudom merre jártam, de végül az akácos irtás széléről jöttem vissza. (hiba: 6:30)
A kettes rendben megvolt, bár bizonytalankodtam kicsit. Berajzolni nem volt értelme, mert egyenesen mentem és fogalmam sincs pontosan melyik töbröt merről kerültem. (hiba: 0:20)
A hármast szintén egyenesen csináltam és szintén némi bizonytalankodás után sikerült megfogni a pontot. (hiba: 0:20)
Sikerült rendesen behibázni a négyesre, mert a pont utáni sárga csík nekem kimaradt és persze ennek következtében mentem volna még tovább. Hamar visszapattantam ugyan a borókásból, mikor láttam, hogy szinte járhatatlan, de azért ez a kis karika sem volt kevés idő. (hiba: 1:00)

Postás Kupa 1. nap

Az ötös pont sokáig úgy tűnt végre rendben meglesz. Szépen haladtam a kis töbrök mellett, de a távolságot nem éreztem és még láttam is a pontom, de azt hittem nem az enyém. Bóklásztam kicsit, majd csak odafutottam a pontomhoz, amit elsőre meg se fogtam, mert elnéztem a kódot. Fél perc telt el, mire valaki megmutatta hol vagyunk. Naná, hogy a pontomon. Ekkor végre én is megnéztem rendesen a szimbólt. (hiba: 2:00)
Azt hittem a Forrai Miki fogta előttem a pontot és így 3 perc hátrányom van hozzá képest, de mint utólag kiderült Forrai Gábor fogott be itt 9 perccel.
Hiba nélkül jött szerencsére a hatos pont és azt hittem ezzel egyben Miki elé is kerültem. Ez a 7-es pontra menet sajnos megdőlt, mert egyrészt végig Gáborral kergetőztem a pályán, másrészt megláttam tőlem jobbra futni és a pontot is előttem fogta.
Nem ment valami jól a futás, de legalább hiba nélkül fogtam a 8-as és 9-es pontot is. A 9-es előtt ugyan alig mertem leugrani a töltésről, de még így is látótávolságban maradtam Gáborhoz képest. A pontról viszont másfelé jöttem ki, ami jó is lett volna, de amint a borókába léptem megint megzavarodtam és túl korán kezdtem a pontot keresni. Az út melletti fenyvesre hittem azt egy időre, hogy a pont körüli fehér erdő és oda igyekeztem kihúzni először. (hiba: 1:20)
A 11-est végre sikerült simán fognom, majd úgy tűnt a 12-es is rendben jön. Megláttam a pontot és odarohantam, de naná, hogy nem az enyém volt. Pontközelben már nem figyeltem és a másik ponthoz futottam. Gyorsan korrigáltam ugyan, de így is méretes kerülő volt. (hiba: 0:40)
A 13-as rendben meglett és itt újra bevillant egy pillanatra Forrai Gábor. A 14-re igyekeztem kihasználni a 10D pálya szalagozását, majd a rétek által megvezetve fogtam hiba nélkül a pontot. Jó nagyot estem kifelé jövet és megint pont a térdemre. Mivel tudtam Forrai Gábor előttem lehet elég közel, ezért igyekeztem gyorsan felfutni rá, de ez csak arra lett jó, hogy már a dózerutat látva kelljen visszakanyarodnom a pont felé és láttam is szemben elfutni Gábort. (hiba: 0:30)
A 16-re menet megint sikerült kiszállnom. Nem igazán értettem a boróka ábrázolását és a pont felé csak akkor fordultam vissza, mikor az egyik Forrai testvér elfutott mellettem. Mint kiderült ő már tényleg Miki volt. Mert miközben én végig Gábort kergettem ő meglépett tőlem, ellenben Mikit itt utolértem. A mai pályába ez a teljes kavarodás a Forrai testvéreket illetően már csak a hab volt a tortán. Nem elég, hogy nem tudtam merre járok, még azt is többszörösen elvétettem, hogy kit látok az erdőben magam körül. (hiba: 1:30)
Innen szerencsére már nem volt semmi gond a könnyű részben és egész jó részidőkkel, még átmenetet is nyerve futottam be a célba. Persze a célvonalon rögtön két Foreszt láttam, amiből már tudtam, hogy Gábor vagy jó 10 perccel biztos megvert.
Az összes hibám a mai napon 14:10 volt. Kb. ennyivel is kaptam ki, de ezen a terepen ez nem nagy dicsőség.
Kegyetlenül elrontottam a mai napot. Mondhatni, hogy többször elvesztem, hisz volt, hogy azt se tudtam hol vagyok. Sikerült felülmúlni a HOB-on bemutatott bénázásom is.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy bokám legalább jó volt, így megvan a feladat az elkövetkezendő időkre. Most már a tájékozódásra kell összpontosítanom és végre értékelhető teljesítménnyel célba érnem. Holnap végre meg kellene mutatnom, hogy azért mg betalálok az erdőből.
A szögesből egyébként kifordult egy szög még így alföldön is, úgyhogy vittem vissza a Decathlonba. Ez a cipő egyértelműen alkalmatlan a tájfutásra, de szerencsére simán visszaadták az árát.

Összesen 10km, 66:45

 
Térkép, részidők

Hozzászólás írása