Csillebérc – Huszonnégy-ökrös ; Pörgős hegyi futás

Csillebércre mentem fel a válogatott mai hosszú futására, ahol természetesen a tegnapi után nem akartam hosszút futni, de azért valami 15-18km-t szerettem volna futni és hát semmiképp se egyedül. Úgy gondoltam a tegnapinál mindenképpen gyorsabban kellene futni, ezért már az elején csatlakoztam a gyorsabb társasághoz.
Nem sokkal Csillebérc után így Józsa Gábor, Kisdoma, Baracsi Gábor, Lenkei Zsolti, Kerényi Máté, Tojás és egy atléta srác társaságában futottam, de hamarosan Kisdoma és Tojás lemaradt a tempó pedig egyre csak fokozódott. Kezdetben ezt még kifejezetten élveztem is, mert alapvetően úgy éreztem jól megy a futás, de aztán mikor már 4 perces tempót is kezdtük meghaladni, akkor kezdtek nem jól esni a fölfelék. Alapvetően Józsa Gábor tolta a tempót az atléta sráccal én meg loholtam a nyakukon és a többiek is valami ilyesmit próbáltak mögöttem.
A Huszonnégy-ökrös előtt párszáz méterrel aztán úgy döntöttem nem kell ez nekem és onnan a hegytetőig már kiengedtem. Visszafelé a hegy északi oldalán mentünk és a tempó semmit sem csökkent. Én beálltam a boly végére és élveztem, ahogy a kacskaringós kis ösvényen toljuk, mint állat és ugráljuk át a kidőlt fákat. Jöttek azonban apróbb felfelék és én kezdtem nem jól érezni magam, majd mikor egy saras lefelében nem mertem elengedni magam és a többiek elléptek vagy 50 méterre, akkor feladtam az üldözésüket. Szerencsére pár száz méter után azonban utolértem Gyurikáékat, ahol Makrai Évi, Maki és Kisdoma is meglehetősem kellemesebb tempóban haladt, ráadásul Ricsi és Máté is beállt hozzájuk.
A futás végét velük tettem meg már sokkal lazább tempóban, de azért Makival még egy kicsit elléptünk a többiektől a végére.
Nagy rohanás volt ez a mai edzés és ha nem a tegnapi után csinálom, akkor aztán végképp tetszett volna. Így kicsit tartottam tőle, hogy kikészítem magam, de egyben örültem is, hogy ennyire jól megy a tegnapi után.
Jó kis edzés volt ez és jól megy a futás. Már csak az a probléma, hogy egyesek viszont olyan baromi erősek, hogy még így is messze vannak tőlem.
 
Összesen 16km, 300 szint, 79:01

“Csillebérc – Huszonnégy-ökrös ; Pörgős hegyi futás” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Az atléta srácot Pelsőczy Attilának hívják, TF-es.
    Ez mit jelent?
    >úgy éreztem jól megy a futás, de aztán mikor már 4 perces tempót is kezdtük meghaladni, akkor kezdtek nem jól esni a fölfelék.

    A szöveg alapján lassultunk. A valóságban inkább gyorsultunk, de akkor meg azt erősen kétlem, hogy 4 percesen belülire, főleg felfelé. (mert a “meghaladni” az nekem felfelé meghaladást jelent.:)

    >Már csak az a probléma, hogy egyesek viszont olyan baromi erősek, hogy még így is messze vannak tőlem.

    Ezt magamra vehetem?!? :))

    Zsolti végül veletek futott visza?

  2. Ok. Ott a pont.
    Nálam gyorsulást jelentett a meghaladni.
    A 4 percet “alattit” csak tippelem. Ez az én érzésem szerint volt így, de az biztos, hogy gyorsultatok és ezzel együtt én is.
    Gyanítom azért a szombati futás is kezdett fejbevágni már a vége felé.

    Veheted magadra! 🙂
    Juss ki az olimpiára és halálra sztárollak az olimpia.lap.hu-n. :)))

    Zsolti nem tudom hova tűnt, mert én utoljára akkor láttam mikor azon a nagy meredek és csúszós lefelén elhúztatok. Utána Máté és Ricsi is beállt Doma-Gyuri-Évi-Maki dzsoggolós csapatába, de Zsolti nem volt ott.
    Azt hittem letolta veled a 30-at. Előtte legalábbis ő is annyit akart futni.

  3. Zsolt utána még jött egy jó darabig, aztán a Hárshegynél lemaradt, hogy kevesebbet fut, meg gyors is ez neki. Végül szerintem futhattunk vagy 33is, mert 2:33 lett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.