Futás fogfájással

Reggel az SZTK-ban teljesen ledöbbentem. A pesti SZTK se semmi, de ez itt maga a pokol. Tömeg van és olyan, mintha a balkánon lennénk, vagy még inkább Afrikában, valami túlterhelt segélyszervezet táborában.
A dokik nem kevésbé ledurrantak és magasról tesznek az emberekre. Persze kicsit is tehetősebb ember ide nem jön, de engem ide irányítottak, hát idejöttem és nagy nehezen bejutottam egy szobába. Ajtajára csak annyi volt írva, hogy foghúzás. Máshova nem jöhettem, mert azt mondták itt vizsgálnak meg. Miután ez megtörtént, a doki azt mondta, hogy ő itt ha kell kihúzza a fogam, vagy elmehetek. Mivel a kérdésemre miszerint azt a fogat meg lehet-e menteni azzal felet, hogy "talán" inkább elmenekültem. Én oda többé be nem teszem a lábam, mert az egy sintértelep. Úgy 3 percente jön ki egy beteg, akinek kikapták egy fogát és ez megy, mintha futószalagon csinálnák.
A doki adott volna időpontot 4 hétre, hogy "megműtse" a fogam, de ebből nem kértem.
Hála az égnek ilyenkor azért egy tájfutónak még mindig jó a sora, mert sikerült megbeszélnem délutánra egy időpontot a szintén tájfutó Kardos dokihoz (Dr. Kardos Ferenc).
Ő a korábban gyökérkezelt fogam tömésébe fúrt egy lyukat, amitől remélhetőleg meg fog szűnni a fájdalom és megbeszéltük a folytatást is, azaz később is fogok jönni s rendberakja a fogaimat, ami amúgy nagyon rámfér.
Hazamentem és még világosban elindultam Gerivel futni. A Turul lépcső felé mentünk, de én már az elején éreztem, hogy valami nem jó. Ugyanaz az érzés volt, mint tegnap és két éve, azaz legszívesebben megálltam volna sétálni. Ezek szerint gyulladással a testemben ilyen pokoli rossz futni, ráadásul most lüktetett a fogam. A Turul után megmutatta Geri a Lengyel barlang bejáratát és a mellette lévő hasadékot, majd a réten átvágva mentünk le az autópályahíd fölötti domb aljába. Ez igazából inkább hegy, de nem valami nagy, ha nem kell megmászni. Oda felkocogtunk, majd megcsodáltuk a kilátást és továbbmentünk Koldusszállás felé. Onnan a dózeren jöttünk vissza a Kisréti vadászházhoz, ahol elváltunk Gerivel, mert nekem épp elég volt ennyi mára és így is csak feltartottam Gerit a mai edzésében a nagyon lassú tempómmal.
Igazából szép helyeken futottunk világosban és egy nagyon jó kis futás lehetett volna ez a mai, ha jólvagyok.
Hazakocogtam, majd konstatáltam, hogy a fogam valószínűleg rosszabb állapotban van, mint hittem. Fájt a fogam, majd a fejem is, de annyira, hogy még fájdalomcsillapítóval se tudtam elaludni.
Holnap újra mennem kell fogászatra. 🙁
 
Összesen 16km, 420 szint, 92:01

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.