Hétfő: 14km, 340 szint, 71:52
Kedd: 11km, 220 szint, 57:10
Szerda: 10km, 40 szint, 48:10
Csütörtök: 17km, 83:42
Péntek: 10km, 80 szint, 45:17
Szombat: 15km, 400 szint, 103:20
Vasárnap: 16km, 300 szint, 83:38
Összesen 93km, 1380 szint, 8 óra 13 perc 9 másodperc
A körülményekre ezen a héten nem nagyon lehetett panaszom, mert olyan ideális futóidő van, amit ember nem látott még idehaza így januárban. Szombaton 18 fokot mutatott a kocsi hőmérője egy déli domboldalban, de a terepen is tuti megvolt 14 fok. Vasárnap pedig a nap által megsütött hőmérő mutatott 30 fokot, ami ugyan igencsak torz adat, de azért igencsak jó volt látni.
A hét eleje nagyon jól alakult futás szempontjából. Egész szerdáig minden futást élveztem és jól is ment, de nem erőltettem a dolgot, mert éreztem, hogy rámfér már a pihenő. Csütörtöktől aztán a hét további részén valamiért nagyon nem ment a futás, mintha hirtelen visszaestem volna egy hónappal a fejlődésben. Nem tudom mi lehet az oka, de valószínűleg kicsit túllihegem a dolgot.
Most vasárnap este mindenesetre kicsit engedtem a fogyókúrámból és benyomtam egy csomó ropit, mert nagyon kívántam a sósat. Lehet az elmúlt 2 hét terhelése a fogyókúrámmal párosulva kicsit lemerített.
Így visszatekintve már nem látom rossznak azonban ezt a hetet, mert pihenőhéten nem is kell többet, vagy erősebben teljesíteni ebben a helyzetben, sőt ez a 93 kilométer a viszonylag sok szinttel, egy térképes futással és tornatermi edzéssel egész jónak tekinthető.
Ha a most következő erős hetet meg tudom az előző 120 km körüli hetekhez hasonlóra csinálni akkor mindenesetre elégedett leszek. Hétközben nehéz komoly edzésmunkát végezni, hisz sötétben tudok csak edzeni a hétvége pedig nem mindig alakul olyan jól, mint az elmúlt hetekben (edzőtábor, közös hosszú futás, TTEV).
Az időjárás mindenesetre kedvez a felkészülésnek és a nappalok is egyre hosszabbak, így előbb utóbb eljön az idő, hogy hétközben is tudok majd néha világosban edzeni. Ez pedig nekem most nem más, mint a fény az alagút végén. Messze van, de már látom. 🙂