Szerintem az edzetlenség tünetei jelentkeznek rajtam, pedig egyáltalán nem terhelem magamat halálra, pusztán dolgozom. Ez ugyan elég sok, mivel pestre járok, de sokan dolgozhatnak ilyen sokat, így aligha vagyok vele egyedül.
Normál esetben simán bírnám, sőt még futnék is mellette, de most, hogy lassan egy hónapja nem futottam egy métert se a szervezetem valószínűleg hozzászokott a totális punnyadáshoz és már a mindennapi élet is nagyon leterhel. Az élet csak szenvedés sport nélkül. 🙂
Ma például színházba mentünk, de én már este 7-kor annyira fáradt voltam, hogy az amúgy vicces és egész jó darabot se tudtam igazán élvezni. Fáradt voltam, melegem volt, szomjas voltam.