Ma kezdődött el a sérülés utáni rehabilitációm, ami gyógytornát jelent, igaz még csak könnyen. Szerencsém van Edittel, mert tudja, hogy mit kell csinálnom ahhoz, hogy javuljon a lábam és ne okozzak kárt a szalagokban.
Most sajnos még csak a bemozgatás kezdődött el, de Edit felkészített rá, hogy ne várjak sokat ezektől a tornáktól, mert csalódni fogok. Még semmi komoly dolgot nem lehet csinálni. Előre-hátra mozgatom a lábam úgy, hogy oldalirányú mozgás egyáltalán ne legyen. Nyújtom a vádlim, az achillesem és némileg erősítem is.
Sarokra kell állnom, majd lábujjhegyre, térdem hajlítgatom, szóval egy sportolónak nem egy megterhelő mozgásokat végzek.
Kicsit fura, hogy olyan dolgokat is kell csinálnom, amit tornatermi edzéseken milliószor csináltam, vagy akár egy egyszerű nyújtás alkalmával, de Edit nem azt mondja, hogy az achillesem nyújtsam, hanem a mozgást írja le például úgy, hogy hajlítsam be a térdem úgy, hogy a sarkam a földön marad.
Kicsit idegesítem is vele, hogy értetlenkedek a mozgások leírásán.
Remélem azért fog még durvulni a torna, mert most tartok ott, ahol 2 hét múlva kellene. Úgy mozog a lábam ahogy kell, persze a tiltott mozgásokat leszámítva.