Délután egyedül indultam futni Editéktől. Kezdetben valami nagyon könnyű résztávot terveztem a mai napra, de aztán annyira nem éreztem magamban sem erőt, sem kedvet hozzá, hogy mikor elindultam már csak egy könnyű futás szerepelt a terveimben. Nagyszombati útról a szántóföldön át mentem le a Csala patakhoz, ami igen unalmas volt, tekintve, hogy jó magas kukorica és napraforgó föld szegélyezi az utat, így aztán az egyetlen érdekesség egy nyúl volt, ami kimászott az útra. A Csala patak után tettem még egy kis kört az Ingó kövek terepe alatt, de a meredekebb rész előtt már fordultam is vissza. Ekkor már kicsit jobban kezdtem érezni magam, már nem volt szenvedés a futás, bár még ekkor sem élveztem. Visszafele ugyanott mentem, majd a szántóföld vége felé megálltam repülőzni. Kezdetben csak 6-ot szerettem volna csinálni, de közben meggondoltam magam. Egyre jobban éreztem magam és végül abba sem hagytam amíg meg nem csináltam mind a tíz repülőt. Nagyon kellett már ez a sok repülő, mert ez végre felpörgetett.
Nem voltak meg 100 méterek, csak olyan 70-80 lehetett mindegyik, de most ez esett jól.
Összesen 8km, 120 szint és 42 perc.