Eléggé úgy nézett ki, hogy ma nem fogok tudni edzeni, de azért csak megoldottam.
Felkeltem hajnalban és elindultam futni. Ez amúgy nem jellemző rám, de most a reggeli futás vagy a nap elbliccelése jöhetett csak szóba és nem bántam meg, hogy a koránkelést választottam.


Sorra vettem az akadályokat és közben azon gondolkoztam, hogy ha nem is ideális edzés, amit itt csinálok azért mindenképpen nagy élmény és ha az edzéseken lenne a hangsúly, akkor lehetne azért itt edzeni, főleg társaságban.
El is határoztam, hogy a pillanatot, amikor reggel hét után kb. 10 fokban a tengerparti homokban futva megláttam a napfelkeltét Gösswein Csabinak ajánlom. Rá még sötét, hideg és nagyon havas hónapok várnak, míg én már nem is reagálok arra, ha valamelyik hotel előtt pálmafát látok. 🙂
Csabi! Majd kérek egy pillanatot, amikor 20 fokban a páfrányos, mohás fenyvesben rohangálsz a Norvég erdő közepén!
Egész jó kis edzés lett ez a mai, bár a hossza hagy némi kívánnivalót maga után, de most ennyi fért bele.
Reggeli után indultunk haza egy kis kitérőt téve Piran, azaz a Szlovén tengerpart felé. Végülis a Velencei kirándulást is élveztem, de ez most ezerszer jobb volt. Gyönyörű a tengerpart, a város, a vár és minden errefelé, ráadásul nagyon jó időnk is volt, hisz kabát nélkül sétálgatva néztem, hogy virágoznak a cseresznyefák.
Összesen 8km, 39:44
Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 151
Megnyugvási: 50 (148/98)