Címke: Geri

Koldusszállás megkerülése

Kicsit később értem haza a szokásosnál, mert ma Pesten voltam dolgozni, de azért 7 után kicsivel el tudtunk indulni Gerivel.
Magamhoz vettem egy régi Pes-kő térképet és elindultunk a Turul felé. A lépcső nem igazán esett jól, de azért nem szenvedtem olyan nagyon. Térképpel kicsit újítottam az útvonalon és próbáltam arra menni, amerre még nem nagyon jártunk. Csodaszép a Gerecse, főleg, ha nem kell lemenni az utakról és csak a szép részekre koncentrál az ember.
Koldusszállás felé mentünk, de olyan útvonalon, amin eddig még nem jártunk, majd még haladtunk kicsit tovább, mielőtt visszafele kanyarodtunk volna.
A tempó egész jó volt, bár nem mozogtam teljesen frissen, de azért bennem volt a mehetnék és erőm is volt hozzá. Errefele kezdett Geri néha lemaradozni. Leginkább, csak beállt mögém, de azért néha mondogatta, hogy fáradt.
Jó 50 percnél jártunk, mikor igazán hazafelé kanyarodtunk és kis kerülőkkel jöttünk is egyenesen vissza a Turulhoz. A dózerutat elkerültük, mert most nem volt kedvem ott felfutni, ehelyett persze a Gerecse 50 útvonalán mentünk fel, ami jóval meredekebb. Itt éreztem igazán, hogy erős vagyok. Egész könnyen megfutottam a meredek felfelét, ami korábban nem volt jellemző rám.
Innentől egész lazán futottunk hazáig, még meg is álltunk a lépcső aljában a csapnál inni.
 
Remek edzés volt, de ezt még fokozni kell a Főiskolás VB-ig. Fel kell készülni rá, hogy egy 100 perces pályát is tökéletes állapotban tudjak teljesíteni, ehhez pedig jó lenne legalább egyszer 120 percet is futni.
 
Összesen 18km, 450 szint és 91:12.

Terepen amennyit lehet

Nem éreztem magamat fáradtnak, így Gerinek azt javasoltam, hogy fussunk fel a Szanatórium völgy tetejéig és a lépcső felé tegyünk egy kört. Mikor elindultunk már éreztem, hogy a lábamat azért megviselte a tegnapi gyors futás, mert igen csak nem lazán mozogtam, de ekkor már nem akartam rövidíteni. Kicsit szenvedősen jutottam tehát el a hegy lábához, ahol úgy éreztem, hogy innen nem lesz gond. Nem is volt, mert haladtam én felfele, csak épp Geri hagyott ott pillanatok alatt. Úgy tűnik kicsit jobban kipihente magát mint én, vagy esetleg el se fáradt tegnap. A lényeg, hogy az emelkedő tetejéig vert rám körülbelül 2 percet. Különösebben nem zavart, hagy fusson, ha akar.
Innen viszont már tényleg minden lépést élveztem a futásból, mert bevetettük magunkat terepre. Jó kis köves rész ez és szerencsére egész tiszta. Lefele a dagonyától pedig a már jól bevált kis csapáson jöttünk, majd megint becsaptunk az erdőbe. Összesen vagy 2-3km terep volt benne, ami ugyan nem sok, de azért a sok szinttel, tereppel, sziklamezővel igencsak tájfutósra sikerült ez az edzés. Könnyű futásnak igen kemény lett, de jó volt.
 
Összesen 13km, 320 szint, 69:05.

Tatai Marathon Váltó

Ma a Tatai Marathon Váltóra mentünk át, ahol a Megalódusz szenior csapatában indultunk Gerivel. A táv egy bő marathon, mert 6x 7125m a táv. Már jó korán ott voltunk Tatán, pedig csak 5. és 6. futók voltunk Gerivel, de egyrészt a rajtot szerettük volna megnézni, másrészt Nóri 2. futó volt a női csapatban.
Elég későn érkezett meg a 4. futónk, így én már elkezdtem bemelegíteni, hogy helyette elinduljak. Úgy 3km futás után szóltak, hogy maradok 6. futó, mert megjött a váltótársunk.
Ezt annyira nagyon nem bántam, mert a reggeli még nem teljesen csúszott le és az a tuti, ha mindenki megvan és a saját helyén fut. Bevállaltam volna, hogy kétszer futok, de utólag nagyon úgy látom, hogy egy is épp elég volt.
Bemelegítettem bő 3km-el és 6 repülővel, majd gimnasztikáztam kicsit. Ekkor már nem éreztem, hogy olyan jó állapotban lennék.
Geri egész jó idővel (26:20) hozta a váltót ha minden igaz 4. helyen. Elég sokkal voltunk lemaradva a 3.-tól, viszont mögöttünk közel jött az ötödik. 
Egész jól sikerült eltalálnom a tempót, legalábbis úgy éreztem, hogy egész jól haladok és nem is kellett megszakadni, de jó 1km után már lassúnak éreztem magam. Nem jött mögöttem senki, de azért néha hátranéztem és próbáltam fokozni a tempót, de ahogy haladtam előre ez egyre megvalósíthatatlanabbnak tűnt. Fél táv környékén le is tettem róla, néha úgy éreztem, hogy meg kellene állni, mert nagyon nem megy ez az egész. Nagyon lassúnak nem éreztem magamat, de gyorsnak sem. Olyan 4 perces ezreket tippeltem volna, de azért titkon bíztam benne, hogy azért csak jobban haladok.
Érdekes módon tüdővel bírtam volna, lábbal is, de valahogy, mintha gyomorból nem menne. Ezt nehéz leírni, de a lényeg, hogy nem bírtam jobban futni, pedig se tüdőre nem voltam kikészülve, se a lábam nem állt be. Nem tudom lehet e ennek köze a nem teljesen megemésztett reggelihez, de azért máskor nem iszok erős futás előtt tejet. Megvolt vagy 3,5 óra a kajálás és a futás között, így lehet nem ez volt a gond, hanem egyszerűen rég futottam gyorsat.
Már nagyon vártam a végét és amikor kiértem az aszfaltra, akkor már tudtam, hogy nem lesz gond. Tartottam is a tempót, pedig egész komoly ellenszél volt, sőt a végén még fokozni is tudtam. Ez nem is csoda, mert nem bírtam kifutni magam.
Az időm 25:41 lett és a váltónk ideje 2:43:40, ami egy perccel jobb, mint a két évvel ezelőtti egyéni maratoni időm.
 
Ezzel tulajdonképpen elégedett is vagyok, mert a 3:36-os tempó most egész jó. Verseny közben azt hittem, hogy rosszabbat fogok futni.
Levezettünk Gerivel és Ádám Petivel egy laza 2,5km-t, majd hazajöttünk, így az eredményeket csak sejtem. Összes váltó közül 4. hely és szenior első hely. Edit elmondása alapján legalább 3 percre volt az abszolút 3. helyezett, így azthiszem rajtam nem múlott semmi, akárcsak Gerin, aki 3:41-ben tolta a saját körét. Edzésnek szuper jó volt ez a mai futás. Kellene még pár ilyen.
 
Összesen 17km és 75 perc.

Könnyű futás, ami nagyon jól ment

Délelőtt régi radiátorokat cipeltem Fehérváron Edit bátyjával és hát elég nehezek voltak. Nekem az ilyet nem igazán szokta bírni a derekam és most is ettől tartottam. Délutánra már meg is éreztem kicsit, de azért szerencsére ez az edzést nem akadályozza, így Gerivel már 8 óra körül elindultunk egy könnyű 10km-re.
A szokásos kört futottuk, ám ezúttal az ellenkező irányba, vagyis a lépcsőn mentünk fel, majd a csemetekerten át a szanatórium völgyön jöttünk le a hegyről. Mivel Geriék fele kezdtem és onnan is jöttem vissza, így kivételesen szűk 11km lett a kör.
A futás nagyon jól ment, pihent vagyok és erős. A tegnapi kihagyott edzés után előbbi nem nagy csoda. A derekamat kicsit ugyan éreztem, de nem okozott gondot. Holnapra se kellene, hogy rosszabb legyen, ezért aztán a futás után gimnasztikáztam egyet, bár ennek intenzitása szokás szerint elég alacsony volt. Mindegy. Megmozgattam a derekam, hátha használ.
Az egész tulajdonképpen jelentéktelen, nem is foglalkoznék vele, ha a múltban nem lett volna egy-két rossz tapasztalatom hasonló esetben.
Holnap maraton váltón indulunk a Tatai Tó körül, így a mai edzés pont megfelelő ráhangolás volt. Nagyon élveztem az edzést, remélem holnap is ilyen jól fogom magam érezni.
 
Összesen 11km, 220 szint és 55:39.

Körbefutottuk a Zuppát

Elég fáradtan értem vissza Tatabányára ma reggel ráadásul jó két órát töltöttem az okmányirodában, így délután megpróbáltam pihenni egy kicsit. Ez csak részben sikerült, de azért elaludni már nem akartam. Érdekes módon egész komoly izomlázat érzek a lábamban és kicsit a kezemben is, feltehetőleg a tegnapi strandröplabda miatt.
Végre volt rá idő, hogy kimenjünk szép nyugiban terepre futni Gerivel és úgy döntöttem a Zuppa lesz a kiválasztott helyszín. Bár nem terveztünk letérni az utakról azért vittünk magunkkal térképet is, hogy tudjuk merre járunk.
Elég nyögvenyelősen indult számomra a futás, de úgy 20 perc után normalizálódott a helyzet és onnantól már nem szenvedés volt az edzés, igaz különösebben nem is élveztem magát a futást. A tájat viszont annál inkább tudtam élvezni, mert szép helyeken jártunk. Gyakorlatilag körbefutottuk az egész Zuppát ami a legtöbb helyen nem túl tiszta, de ahol nincs szeder, vagy egyéb aljnövényzet ott gyönyörű és a kilátás a környező hegyekre egyszerűen mesés. Futás vége felé még felfutottunk a kereszthez is a hegy tetejére, majd lekocogtunk a kocsihoz.
Érdekes edzés volt, mert egyszerre éreztem magamat erősnek és gyengének. Ha csak egyszerűen futottunk egy úton felfele, akkor éreztem, hogy van erő a lábamban, de ha tolni kellett volna, akkor az nagyon nem esett volna jól és tuti nem is ment volna. Lehet a sok viszonylag hosszabb edzés és a sok szint hatása, hogy érzek magamban erőt. A résztávok és egyéb gyors edzések hiánya, a meleg és a fáradtság miatt azonban nem megy a futás, főleg az erősek.
Most még egy jó hétig kimarad a tudatosság az edzésekből, de utána el kell kezdeni tudatosan edzeni és gyorsítani, mert pusztán erőből nem lehet jól versenyezni. Pörögni is kell majd a Főiskolás VB-n.
 
Összesen 18km, 500 szint és 93 perc.

Hosszú futás Futóbolondokkal

Hármasban (Edit, Geri és én) kimentünk Várgesztesre, hogy becsatlakozzunk a FutóBolondok edzőtáborába. Felmentünk hozzájuk a várba és onnan indultunk futni FUTURE és kazuár társaságában. Edit egész sokáig bírta, de aztán lemaradt és négyesben mentünk tovább. Egy 10km-es kört csináltunk, ami után Gerivel újra visszakanyarodtunk a terepre, majd 3km után szembe jöttek a többiek Imaro és Edit vezetésével. Becsatlakoztunk hozzájuk és visszafutottunk a várig.

Mivel még csak 70 perc környékén jártunk, így egy harmadszor is nekiindultunk az erdőnek és csináltunk még egy 5km-es kört.

Jó ötlet volt, hogy beugrottunk az edzőtáborba. Élveztem végig a futás, jót beszélgettünk közben és megismertünk sok szimpatikus futót. Geri teljesen belelkesedett és Edit is jól érezte magát, így abszolút megérte kijönni.

Összesen 18km, 400m szint, 95 perc.

Könnyű futás hőségben

Ma csak egy könnyű 10-es volt a program, mert már fáradt vagyok kicsit, ráadásul kegyetlen nagy a meleg.
Átmentem Geriékhez, majd a Szanatórium völgyön futottunk fel, Csemetéskert, majd Turul útvonalon hazáig mentünk.
Nekem nagyon nem esett jól a futás, de azért hamar vége lett.
 
Összesen 10km, 220 szint és 53:45

A felvezetés 2. fele

A tegnap félbehagyott felvezetést felyeztük ma be Gerivel.
Ismét iszonyatos meleg volt és 10 perc után csuron víz lett a bozótom. Fordítva futottunk a cél felől a Főiskolás OB pályán minden ponton elidőzve, majd a nagy írtástól már egyenesen hazafutottunk. Geri a hátsó 2 pontot nem fogta meg, ott egyedül voltam.
 
A terep undorító. Sok a csalán és az aljnövényzet és a szúnyogok is csípnek, ráadásul a térkép majdhogynem használhatatlanul rossz. Popey még ronott is az előző, több, mint 20 éves térképen.
 
Összesen lehetett vagy 2 óra amit kint töltöttünk, de futás csak kb. 16km és 300m szint volt úgy 90 perc alatt.

Könnyű futás már az OB-ra készülve

Mivel közeledik az OB, így már ma is csak egy könnyűt futottunk Gerivel, igaz azt hegyen.
A szokásos 10km-es kör a Szanatórium völgy – Csemetéskert – Turul – Lépcső útvonalon mentünk.
Érdekes módon a hétvége még kevésbé mozgatta a mai napig a fantáziámat. Most valahogy rádöbbentem, hogy itt az OB és kezdek versenyhangulatba kerülni. Bár aztán az is lehet, hogy csak mostanra dühöngtem ki magam a Cseh verseny óta.
 
Összesen 10km, 220m szint és 53 perc

10x200m atlétikai pályán

A Középtávú OB előtti utolsó edzésnek egy könnyű résztávot szántunk, így Gerivel az atlétikai pálya felé vettük az irányt.
A bemelegítés nem esett jól, akárcsak a múltkor és most akkor sem éreztem magam sokkal jobban, amikor odaértünk.
Azért a 10 db repülő után már egész jól mozogtam.
 
A program 10x200m volt köztük 150m dzsoggal, ami az átlót jelentette az atlétikai pályán.
32:8 ; 32:6 ; 32:9 ; 32:5 ; 33:2 ; 32:3 ; 33:5 ; 32:9 ; 33:1 ; 32:1
Felváltva vezettünk Gerivel, így egy kicsit változatosabb volt.
A lassúak olyan 1:10 körül alakultak, így nem kapkodtuk el őket, de még így is majdnem behaltam. A vége igen küzdős lett, bár szerencsére ilyen röviden nem zsibbadtam be.
 
Hazafele egyikőnknek sem volt sok kedve futni, ennek ellenére egész gyorsan hazaértünk a jó 4km-re lévő pályáról.
 
Összesen 79 perc, 14km, 50m szint.

Hosszú futás, ami nem tetszett a vadásznak

Gerivel futottunk egy szép nagy kört a Gerecsében.
Végig felfutottunk a Szanatórium völgyön, majd jobbra indultunk, hogy terepen fussunk, ami kisebb csalánkerülgetésbe torkollott. Szerencsére nem volt hosszú és a Lengyel-halála tetején már egész jól lehetett futni. Ez után még a Kisréti vadászház felé tettünk egy kitérőt, sőt még egy eddig be nem járt részre is bekanyarodtunk, ahol egy vadász állta el az utunkat.
Persze nem örült nekünk, igaz mi se nagyon neki. Éppen fizető vendége volt, így csöndben kellett elhúznunk. Egyébként még a normálisabb fajtából való volt, mert szerinte csak a turistajelzésen szabad futnunk.
Azért az már durva, hogy állandóan vadászokba botlunk.
Visszafele a Turul fele mentünk le. A futás egyébként baromi jó volt, de a középtávú előtt ennél nem kell hosszabb.
 
Összesen 87:33, 17km és 400m szint.

300m-ek atlétikai pályán

Idén először volt igazán meleg a mai napon, így jobbnak láttam, ha a résztávhoz rövidnadrágot és futópólót veszek fel.
Átfutottam Geriékhez, majd együtt indultunk a tervek szerint az atlétikai pályára. Én még soha nem voltam ott, így nem tudtam mire számíthatok, bár Geri nem dicsérte halálra a minőségét. Végülis nem számít, hiszen tájfutók vagyunk.
Nagyon nem esett jól a futás melegítés közben, így nem számítottam valami kellemes futásra. Kossuth-kerten keresztül futottunk el a pályáig, ami be volt zárva. Geri megnyugtatott, hogy ez mindig így van és mindenki bemászik. Hát ezt egyedül biztos nem fedeztem volna fel, de most már legalább tudom. Bemelegítés olyan 4,5 kili lett, majd a füvön nyomtunk 10 repülőt.
Érdekes módon ekkor már kezdtem magam egyre jobban érezni.
Mivel hétvégén verseny lesz mindkettőnknek és még nem résztávoztunk az idén, csak terepen, vagy legalábbis földúton, így 300-ak mellett döntöttem, méghozzá 8 darab mellett.
Geri félt, hogy nem fogja érezni a tempót, így én mentem előre.
 
53 körüli 300-al kezdhettünk, majd folyamatosan gyorsultunk. Nekem csak a 2. felét sikerült mérnem, mert vacakolt az órám.
51:1
51:3
50:7
50:4
50:1 
 
Úgy az 5. környékén kezdett kemény lenni. Az időkkel maximálisan elégedett vagyok, még akkor is, ha 1:20 körül voltak a pihenők.
Futottunk még 1 kört a pályán, benne pár nagyon könnyű repülővel, majd nyújtottunk kicsit és hazafelel indultunk.
Hazafutás szintén jó 4km lehetett, így távban sem volt kevés az edzés.
 
Nagyon jó edzés volt ez a mai. Nem hittem volna, hogy ilyen 300-akat tudok futni. Nem haltam be nagyon, de azért az utolsó pár 300-ban eléggé küzdeni kellett. Geri az első hétben mögöttem futott, majd az utolsóban előre ment és jól ott is hagyott. Neki 49:0 lett a vége.
Kellett már egy ilyen igazán pörgős edzés.
 
Összesen: 14km, 50 szint, 66:11

Könnyű futás gimnasztikával

Mikor hazaértem Geri már keresett is, hogy mit futunk és írta, hogy fáradt, így jó lenne, ha nem lenne nagyon kemény.
Ez nekem sem esett ellenemre, így egy 10-es lett a mai program, Szanatórium völgy – csemetéskert – turul útvonalon.
Nem erőltettük, de azért teljesen normális volt a tempó. Nem is esett rosszul.
Még a turul előtt tettünk egy kis kitérőt, hogy egy arra alkalmas helyen gimnasztikázzunk kicsit, majd hazafutottunk.
 
Sajnos a pulzusmérőm jeladójában megadta magát az elem, így mostantól egy darabig aligha lesznek pulzusadataim.
 
11km lett, 240 szint 56 perc.

Tereprésztáv

Már korábban eldöntöttem, hogy ma tereprésztáv lesz, méghozzá úgy 3-400 méterek, mert nem szándékoztam teljesen szétcsúszni és nem árt a gyorsítás az elkövetkezendő középtávú versenyekre. Amúgy is elsőre jobb óvatosnak lenni.
Geri jött át, így tőlünk indultunk neki a hegynek, én edzőcipőben, Geri szögesben. Felcsattogtunk a Turulhoz a lépcsőn, majd a Kisréti Vadászház melletti tiszta erdőig. Összesen 27:20 lett a bemelegítés.
Úgy gondoltam, hogy a decemberben nyomott tereprésztáv körét tudom fogni követni, így nem jártuk be a kört előre, hanem rögtön nekiestünk.
Már az első gödör ami fix pont volt alig lett meg, de utána volt egy kis csalán és a jellegfát sem találtam meg, ami pedig az egyik fordító lett volna, így a kör áttervezése mellett döntöttem. Egyébként kicsit hosszú is lett ez az első "résztáv", mert 2:34 lett.
Kinéztünk Gerivel 2 jellegzetesebb fát egy csalánmentes részen, így csak a kör "rajtja" maradt ugyanazon a helyen.
Egy (fél)kör olyan 360m lehet kb. 30m szinttel. A kör másik felét azaz a lefelét könnyen futottuk, így nem számított, hogy arrafele csalán is van.
 
A 6 darab résztáv:
1:31,9
1:35,4
1:30,2
1:32,8
1:30,6
1:31,8
 
Elég kemény volt, mert az eleje volt nagyjából sík, néhány kisebb legallyazással, majd egy kis völgy, aztán emelkedő. Itt kerültük az első jellegfát, ami után egy nagyobb lefele jött, majd a meredek felfele a végén.
 
Összesen nem lett ugyan túl sok, de a lassú szakaszokkal azért egész szép távot összegyűjtöttünk. Elején Geri vitézkedett, majd a második felében már nekem ment egy kicsit jobban, ám a felfelét mindig Geri bírta jobban.
 
Visszafutottunk a Turul felé, ahol a lépcső mellett jöttünk le, amiben borultam egy nagyot. Többször nem is akarok itt lefutni.
A pulzusmérőmben lemerülhetett az elem, mert semmit nem mér, kivéve néha Geri pulzusát.
 
16km, 500 szint, 79:39

Kisréti vadászház kör

Részben már a holnapi edzésre készülve a Kisréti vadászházhoz futottunk el Gerivel, így oda és visszafele is a lépcsőn mentünk. Szokás szerint nagyon nem esett jól a felfele, pedig mostanában igen rendesen futok szintet. Gerinek persze jól megy, így most is lemaradoztam. Balról ívelve tettünk egy kört, majd a vadászháztól egyenesen jöttünk vissza.
A területen nincs sok aljnövényzet, így alkalmas tereprésztávra, kérdés, hogy a jó 5km-es távolság itthonról nem lesz e sok, főleg, hogy van benne 200m szint is. Bemelegítésnek nem gyenge.
 
Tulajdonképpen egész tetszett a mai edzés, bár nem ment túl jól.
 
11km, 250m szint, 59:48
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 132
Megnyugvási: 33 (124/91)

Technikai edzés Várgesztesen

Mára egy technikai edzés volt a program Várgesztesen, amire térképeket is sikerült szerezni.
Edit, Geri és én kikocsikáztunk hát Várgesztesre és kitaláltunk 2 pályát. Egyet én, egyet Edit és Geri.
Kocogtunk egy keveset a pályák irányába, majd Gerivel felvezettük a 2 pályát. Én még egy plusz pontot is kitettem, mert szó volt egy 3. körről is, amiből aztán semmi nem lett.
48:18 perc futás után fejeztem be a felvezetést, amiben azért keveset álltam is a pontokon, de így is 141 lett az átlagpulzusom.  Néhol egész keményen toltam, mert féltem, hogy a végén szürkületben kell futni a pályákon. Geri azért előbb végzett, így amint visszaértem, már indulhattunk is.
 
30:06 lett az első pálya, ami néhol igen kemény volt. Geri vezetett, én csak futottam utána az általam kitett pályán. Sok szinttel és Geri őrült tempójával az elején elég fárasztó volt. Egy hiba a kedvét vette Gerinek, de azért utána is haladtunk. 153-as átlagpulzus az apró megtorpanások miatt van és amiatt, hogy kétszer nem másztam fel a pontig, mikor már látni lehetett és megvártam Gerit.
 
Geri pályájára aztán az én vezetésemmel indultunk, sőt Geri le is maradt és a végét levágta. Pár helyen én is ácsorogtam, mert nem voltak egyértelműek a pontok. Fóliára voltak rajzolva, hogy ép maradjon alatta a térkép. Ez nem volt egy jó ötlet, mert hol lekopott, hol elcsúszott. Azért 158-as átlagpulzusom lett a 20:39 alatt, ráadásul 19:00 környékén már végeztem is, csak nem találtam az utolsó pontot.
 
Innen már csak a 3 perces visszakocogás volt, ami alatt éreztem, hogy azért nem keveset futottunk ma, ráadásul terepen, sok szinttel.
 
Összesen 102:38 lett, kb. 15km és 450 szint.
 
Átlag pulzus: 148
Max. pulzus: 188 (ezt azért kétlem, de talán elképzelhető, mikor Geri tolta felfele)
Megnyugvási pulzus: 45 (147/102)

Jól eltévedtünk Vitányváron

Vitányvár terepre terveztünk kimenni technikaizni, de egyrészt a borús idő, másrészt a késői időpont miatt csak később tudtunk elindulni, így pedig már csak terepfutást terveztem.
Kocsival kigurultunk a terep közepére, majd elfutottunk a várig, onnan pedig a térkép széléig. Innen gondoltam, hogy teszünk egy nagy kört a térképen kívül, majd nyugatabbra valahol visszaérünk a térképre.
Ezt sikerült úgy elrontanunk, hogy még a térképen kívül kereszteztük az odafele vezető útvonalunkat. Már igen gyanús volt a dolog, mikor Geri megfejtette hogy hol is vagyunk. Elég durván meglepődtem.
Mentségemre szolgáljon, hogy végig terepen futottam és utakat csak kereszteztem, így az irányt nehezebb volt tartani.
Innen egy körrel akartunk visszamenni, de ez sem jött össze. Egy német vadász állt a vadlesen puskával a kezében s hadovált mindenfélét. Az egyetlen magyar szó, amit tudott, az a "kifelé".
Hát akármennyire is szívesen elrontottam volna a vadászatát ezeknek a barbár állatoknak jobbnak láttam szó nélkül megfordulni és visszafutni. Így aztán már negyedszer jártunk ugyanazon a helyen, de legalább némileg biztonságosabb útvonalon mentünk vissza.
Jobb óvatosnak lenni, mert ezek a vén, vaksi barbárok még egymást is képesek lelőni.
Visszafelében énekeltünk, meg ordibáltunk egy sort, hogy legalább hang alapján tudjanak minket megkülönböztetni a vadaktól, de szerencsére nem találkoztunk újabb vadásszal.
 
Nem lett egy kemény edzés, de legalább terepen futottam egész sokat és egy biciklist is megmentettünk 2-3 óra biciklitolástól. Defektet kapott, mi meg felvettük.
 
Összesen: 63 perc és 12km, 200 szint.

3x2000m

Ma kegyetlen jó napom volt, főleg, hogy úgy néz ki a jövőben nem lesz gondom a Világversenyek részvételi költségének előteremtésével. Ez a hír annyira feldobott, hogy teljesen belelkesedtem.
Amint hazaértem indultunk is Gerivel a Kacsás tóhoz, ahol 3x2000m várt ránk. Már kifele egyre javult a tempó, de azért éreztem, hogy még nem vagyok teljesen friss a hosszú hétvége után.
Futottunk 4 repülőt is, majd gimnasztikáztunk egy keveset az első kör előtt, ami valójában csak 1950m, de van benne kb. 30-40m szint is, ráadásul kanyarog és közel sem rekortán.
 
A 3 darab 1950m, köztük 2 perc pihenő:
 
7:02 , pulzus a végén: 168/113 átlag:163
6:50 , pulzus a végén: 175/116 átlag:169
6:39 , pulzus a végén: 180/134 átlag:173
 
Az elsővel nem volt gond, leginkább attól féltem, hogy elfutom a tempót, de aztán teljesen elégedett voltam mikor befejeztük. A kör amúgy néhol még saras, sajnos van két rész is, ahol eléggé megáll a víz és nem is szárad fel egykönnyen. Mindenesetre ma sokat nem számított, mert már száradóban volt.
A másodikban Geri ment előre pár száz méter után, hogy ő is vezessen. Éreztem is a tempón, hogy ez már jóval durvább, de azért nem maradtam le. Kicsit túl gyorsnak éreztem és ezt mondta Geri is utána. Ekkor már vécézhetnékem volt, de nem intéztem el a dolgom.
A harmadikban aztán megint én mentem elől és egyből az elején tolni kezdtem elég erőteljesen. Geri a fele előtt egy kicsivel lemaradt a fölfelében és én is kivoltam rendesen. A tempóm nem lassult, de a hasam tiltakozott. Elég kemény volt tartani a tempót, sőt lehet kicsit lassabb is lett a vége. Alig bírtam ki. Utána rohantam is wc-zni. (innen a magas megnyugvási pulzus 2perc után)
 
Geri jócskán lemaradt, kicsit össze is volt törve miatta, de visszafele már mindketten jókedvűen kocogtunk, majd már Tatabányán megálltunk gimnasztikázni a "játszótéren". Jólesett a nyújtogatás, meg a fűben ücsörgés.
Ez egy kemény és jó edzés volt. Nagyon rég nem csináltam hasonló résztávot.
 
Összesen: 17km, 120 szint , 77:00
Max pulzus: 181
Átlag pulzus: 148

Egy lendületes felfele

A tegnapi szenvedés után a mai résztávot áttettük holnapra, így csak egy 13km-es futás volt mára.
Szanatórium völgy felé mentünk és nem terveztem gyorsan menni, de az emelkedő aljától egyre jobb tempót diktáltam és egész gyors is lett. A vádlim még mindig be van állva, de sok javult a helyzet.
A könnyű futás a fölfelében igen kemény lett. Még nem volt maximum, de jó lendületesnek mindenképpen element. Jól esett tolni a fölfelét, éreztem, hogy van bennem erő.
Lefele aztán már tényleg könnyű volt. A dózer is lejt nagyrészt és a kis fölfeléket se toltuk.
 
Kifejezetten tetszett ez az edzés, de félek a holnapi résztáv előtt túlzás volt ennyire nyomni a fölfelét.
 
Összesen 13km 320 szint , 66:38
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási pulzus: 34 (123/89)

Majdnem szétszakadt a vádlim

Gerivel futottunk egy könnyűt a Gerecsében.
A Turulnál mentünk fel és a Szanatórium völgyön futottunk le.
Valami kegyetlenül be vannak állva a lábaim, mert szét akart szakadni mindkét vádlim. Gyaloglás közben még sántikálok is, mert izomlázam is van elég rendesen. Geri se érezte még jól magát a vírusos gyomorpanasazi után, így igen lassú lett a mai futás.
 
10km, 220m szint 53:32
Átlag pulzus: 131
Megnyugvási pulzus: 22 (127/105)

Könnyű futás sok szinttel

Reggel munkába menet igen jó kedvem volt. Világversenyeken járt az agyam, valamint a hétvégi Thermenland Open-en. Végre érdekes terepen versenyezhetek és ha jól sikerül, akkor irány a Főiskolás VB. Nagyon olyan érzésem van, hogy ez a VB nagy lehetőség a számomra.

Délután már kevésbé volt hangulatom, de mire Gerivel elindultunk futni már kezdett megjönni a futáshoz a kedvem. Az eleje ennek ellenére nagyon nem esett jól. Szanatóriumvölgy felé indultunk, de már előre meg volt beszélve, hogy onnan a kilátó felé vesszük az irányt a hátsó úton, amin én még soha nem jártam. Valahogy se fentről, se lentről nem vitt még rá a lélek, hogy ezt a baromi meredek utat bejárjam. Most fölfele próbálkoztunk több kevesebb sikerrel. Erővel nem volt gond, ha ezen múlik megfutom végig, de sajnos néhol olyan csúszós volt a föld, hogy bele-belegyalogoltam. Azért szinte végig sikerült futni, így nem csoda, hogy baromira beált lábakkal értem fel a tetőre. Olyan jóleső érzés volt ez és innen kifejezetten élveztem a futást. Mentünk még egy kört a Kisréti vadászház felé, amiben szintén volt jócskán szint. Az utolsó nagyobb emelkedőn küzdöttem is, hogy tartani tudjam Gerivel a tempót.

Hamar elrepült ez a futás, pedig könnyű futásnak elég hosszú lett. Úgy bő 13km és 300m szint. Mindez 70:03 alatt.

Átlagpulzusom nem igazán értem miért 134, de biztos annyi, ha az óra azt mutatja.
Max pulzus: 161
Megnyugvási pulzus: 39 (126/87)

Este Edit megint legyúrta a vádlim, ami jobban esett, mint a multkor. Talán ő masszírozott kevésbé erősen. Mikor késő este feltettem a 2001-es OB győzelmem leírását az oldalra megint elfogott a világverseny hangulat. A hétvégi verseny pedig már félig az lesz.

Technikai edzés a Gém-hegyen

Tegnap este legyúrta Edit a vádlimat, így nagyon lazának éreztem magamat, ráadásul a nap is szépen sütött az előző napok esőzése után. Ez utóbbi miatt ma lehetővé vált a rég tervezett techinikai edzés, vagyis a tavaly őszi Düdü féle ablakos pályák, a Gém-hegyen. Geri, Edit, Bence és én mentünk ki kocsival. Mivel én már megcsináltam ezt az edzést anno, így a felvezetést értelemszerűen én vettem a nyakamba normál térképpel, Geri pedig az eredeti térképpel csinálta az edzést, míg Edit Bencével futott. Sikerült 2 pontot rossz helyre tennem. Egyiket még aztalnál elrajzoltam, (csak régi térkép volt a felvezetéshez) , másikat pedig a dzsuvában rossz gödörbe tettem.

Felvezettem a 3 pályát. Mindenhova tettem ki WC papírt, pedig a pontok felén még megvolt a megkopott fél éves edzőbója. Azért ez nem volt egy villám futás.

Közben Geri már meg is csinálta az első pályát, így én a 2. és 3.-ra csatlakoztam csak hozzá. Futottam utána és figyeltem, hogy mit csinál. Nekem így ez az edzés leginkább egy könnyű terepfutás volt. Az edzés jellege nem tette lehetővé, hogy kihajtsuk magunkat, de én nagyon jól éreztem magam. Nagyon könnyedén mozogtam a terepen.

Utána már csak visszafutottunk, Edittel, Gerivel és Bencével.

Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 130
Összes idő: 1:43:45

Kilómétert nehéz megsaccolni, de úgy 15km lehetett 240m szinttel.

Váltakozó futás sárban

Sok kedvem nem volt ma edzeni, mert egyrészt kicsit fáradtnak éreztem magamat vádlira, másrészt megint esőre állt.
Gerire kellett várni egy csomót, mert épp akkor ébredt és lassan készült el, majd mindketten kedvtelenül kezdtünk futni. Az eső egész kicsit már ekkor szemerkélt, de aztán igazán nem kezdett el esni. Síkvölgy felé mentünk, cél a Kacsás-tó volt, ahol 8 x 2 perc / 1 perc váltakozó várt ránk. Ezt az edzést csináltuk pont két hete is, akkor éppen többet mentünk a 23 perc alatt 3 körnél.
A kifutás (5km – 25:59) után azonnal elkezdtük a résztávot és egyből kaptunk egy nagy adag sarat még az előző napok esőzései miatt. Úgy 300m, majd később 100m nagyon gáz szakasz volt az 1950 méterből, a többi az jól futható maradt, így bár felmerült bennem megcsináltuk az edzést.
Én mindig is szerettem az ilyen váltakozó futást. Egész keményen tudtuk nyomni és végül pont ugyanannyit futottunk, mint 2 hete. Ez annak fényében, hogy sokkal rosszabbak voltak a körülmények igen jó eredmény. Gerinek is jobban ment, mert a múltkor nyögvenyelősen ment neki a vége.
Átlag és pillanatnyi pulzusok a gyors szakaszok végén:
154/163 ; 160/165 ; 163/168 ; 166/172 ; 166/173 ; 167/174 ;167/171 ; 168/168
Ezek az adatok sokat nem mondanak, mert leginkább a tereptől függött (sár, vagy emelkedő), hogy mennyire ment föl a pulzus. Most mindenesetre a lassú szakaszokban nem lassultunk le annyira, mint legutóbb, azért sikerült tartani az akkori eredményt.
Nekem tulajdonképpen jól ment, a végére egész jól éreztem magam és örültem, hogy sikerült egy keményet, de nem behalósat edzeni.
A visszafutás 25:46 lett, majd mértem egy 24-es megnyugvási pulzust a lépcsőházban felfele.
Összesen: 74:54 és 16km, szint kb. 120 méter.
Átlag pulzus: 149

Könnyű futás – Geri 100km után is lenyom

Tegnap este elég keményen fájt a bal térdem, főleg a közel 2 órás futás után. Már kicsit paráztam is, hogy baj lesz, de szerencsére reggelre sokat javult a helyzet. Feltehetően csak ráestem az Éjszakai OB-n és akkor ezt fel sem tűnt. Kicsit azért még éreztem induláskor, de nem volt vészes. Átkocogtam Geriékhez és indultunk is a könnyű futásra a Szanatórium-völgy felé. Geri a Kinizsi 100-ról mesélt, amit 15 óra alatt tolt le, ennek ellenére én voltam fáradtabb. A völgyben felfelé le is maradtam kétszer. Egyszerűen nem akartam maxra futni ezt a mai könnyű edzést, Gerinek pedig egyszerűen jobban ment. Amint felértünk a völgyön egyből könnyebb lett, síkon már jól esett a futás. A csemetéskert után még visszakanyarodtunk a bányász kilátóhoz és úgy mentünk le a lépcsőn.

Összesen szűk 12km volt és 250m szint. Időben: 61:18

Max pulzus: 163
Átlag pulzus: 138
Megnyugvási: 40 (136/96)