Címke: Baracsi Gábor

TIPO-s edzés Ricsiéktől

Ricsiékhez mentünk fel edzeni Árpikával a nyílt Tipós edzésre.
Nem igazán tudtam mit fogunk futni, de Ricsivel, Árpikával, Lenkei Zsoltival és Kerényi Mátéval indultam egyszerre. A fiatalok dombrésztávot futottak a Q völgyön, így arról hamar letettem, hogy velük fussak. Az elsőben azért a rövid verziót mi is megfutottuk Ricsivel 2:08-ra, ami ha minden igaz a fiuknak a leggyorsabb felfeléje volt, de az is biztos, hogy nekem eléggé max. közeli volt.
Innen az Árpád kilátó érintésével futottunk el Fenyőgyöngyére, majd fel a szintútig. A tempó kellemes volt, beszélgetős laza futás ment, így jól éreztem magam. A vezetékig futottunk el, majd a zöld jelzésen a hegy túloldalán jöttünk vissza, hogy végül a repülőtéren átvágva fussunk vissza Ricsiékhez.
Mivel napok óta köhécselek különösen örültem, hogy még szaunázni is volt lehetőség edzés után, amit természetesen ki is használtam.
Holnap megyünk síelni Szlovéniába, így nem tudom lesz-e lehetőségem edzeni, de jó lenne nem kihagyni 7 napot.
 
Összesen 15km, 300 szint, 85:30

Csillebérc – Huszonnégy-ökrös ; Pörgős hegyi futás

Csillebércre mentem fel a válogatott mai hosszú futására, ahol természetesen a tegnapi után nem akartam hosszút futni, de azért valami 15-18km-t szerettem volna futni és hát semmiképp se egyedül. Úgy gondoltam a tegnapinál mindenképpen gyorsabban kellene futni, ezért már az elején csatlakoztam a gyorsabb társasághoz.
Nem sokkal Csillebérc után így Józsa Gábor, Kisdoma, Baracsi Gábor, Lenkei Zsolti, Kerényi Máté, Tojás és egy atléta srác társaságában futottam, de hamarosan Kisdoma és Tojás lemaradt a tempó pedig egyre csak fokozódott. Kezdetben ezt még kifejezetten élveztem is, mert alapvetően úgy éreztem jól megy a futás, de aztán mikor már 4 perces tempót is kezdtük meghaladni, akkor kezdtek nem jól esni a fölfelék. Alapvetően Józsa Gábor tolta a tempót az atléta sráccal én meg loholtam a nyakukon és a többiek is valami ilyesmit próbáltak mögöttem.
A Huszonnégy-ökrös előtt párszáz méterrel aztán úgy döntöttem nem kell ez nekem és onnan a hegytetőig már kiengedtem. Visszafelé a hegy északi oldalán mentünk és a tempó semmit sem csökkent. Én beálltam a boly végére és élveztem, ahogy a kacskaringós kis ösvényen toljuk, mint állat és ugráljuk át a kidőlt fákat. Jöttek azonban apróbb felfelék és én kezdtem nem jól érezni magam, majd mikor egy saras lefelében nem mertem elengedni magam és a többiek elléptek vagy 50 méterre, akkor feladtam az üldözésüket. Szerencsére pár száz méter után azonban utolértem Gyurikáékat, ahol Makrai Évi, Maki és Kisdoma is meglehetősem kellemesebb tempóban haladt, ráadásul Ricsi és Máté is beállt hozzájuk.
A futás végét velük tettem meg már sokkal lazább tempóban, de azért Makival még egy kicsit elléptünk a többiektől a végére.
Nagy rohanás volt ez a mai edzés és ha nem a tegnapi után csinálom, akkor aztán végképp tetszett volna. Így kicsit tartottam tőle, hogy kikészítem magam, de egyben örültem is, hogy ennyire jól megy a tegnapi után.
Jó kis edzés volt ez és jól megy a futás. Már csak az a probléma, hogy egyesek viszont olyan baromi erősek, hogy még így is messze vannak tőlem.
 
Összesen 16km, 300 szint, 79:01