A tegnapi nap után azt tűztem ki célul, hogy ledolgozom a hátrányomat és megpróbálom összetettben megnyerni a versenyt. Abban bíztam, hogy már kicsit bátrabban, pontosabban és pihentebben fogok tudni ma versenyezni. Persze szintén leragasztott bokával.
Bemelegítés a mai nap is 3km lett és sajnos a repülőket ma is kihagytam. A rajtban aztán 2 dolog is meglepett. Egyrészt nem volt ott Tornai Szabolcs, pedig ő indult volna előttem, másrészt megtudtam, hogy Kiffer Gyuszi indul utánam.
Azt mindenképpen szerettem volna elkerülni, hogy felfusson rám, ezért próbáltam gyorsan kezdeni és ez nagyjából össze is jött. Az egyes pontra én voltam a leggyorsabb, pedig nem az oldalba vártam a pontot, de szerencsére pont jókor bevillant balra lent.
A kettesre aztán szembesültem vele, hogy ma se vagyok túlságosan friss és szenvedősen küzdöttem a legallyazásban. Kénytelen voltam kikerülni a nagyobb halmokat, amit az erdészek maguk után hagytak, így elég kanyargósra sikerült ez az átmenet. Nem vettem észre a nyiladékot, ami a pontnak vitt, így buktam is egy keveset. (hiba: 0:10)
A pont utáni lefele azért visszatartott attól, hogy maximumot fussak és óvatosan mentem le. Direkt jobbról terveztem kerülni a pont előtti dombot, ami be is jött, mert egész jól fel tudtam futni.
A 4. pont nem volt túl nehéz, de a mászás nagyon nem ment, majd az ötös olyan közel volt és olyan jól látszott, hogy nem lehetett elrontani. Mondjuk az ilyen helyeken még nem vagyok korábbi önmagam, mert régen piszkosul feküdtek nekem a lefelék, most pedig még akkor is lassabb vagyok, ha próbálok nem belassulni a bokám miatt. El kell még telnie egy kis időnek, hogy észnélkül robogjak a lefelékben, mint régen.
A hatosra jobbnak láttam az útra kiugorva útvonalat választani, de nem igazán éreztem, hogy mikor kellene bevágnom jobbra, ezért kicsit bizonytalanul másztam fel a pontig, amiről le volt esve a bólya. Szerencsére nem jelentett sokat a bizonytalankodásom, mert a fölfelében egyébként se lettem volna sokkal gyorsabb. (hiba: 0:10)
A hetesre aztán már élveztem, hogy lendületesen futok a lankás lefelében és olyannyira sikerült rohannom, hogy csak a pont alatt kapcsoltam. Sokkal sárgább volt errefelé az erdő, mint vártam és emiatt azt hittem, hogy feljebb vagyok. (hiba: 0:30)
A nyolcasra ugyan nyertem az átmenetet, de jobb lett volna még balrábbról kerülni, mert a rétsávon jobban lehetett volna futni, mint amerre én mentem. (hiba: 0:10)
A kilences előtt kicsit megtorpantam. Jó helyen voltam, de nem vettem észre a pontot. (hiba: 0:10)
Nem mertem bevállalni a bozótost, így kerülővel mentem a tizesre ahol megint megéreztem, hogy nem megy a futás. Éreztem, hogy alig megy jobban, mint tegnap. A pont aztán simán jött.
A 11.-es előtt megint nem voltam biztos a dolgomban és már majdnem indultam tovább északra, mikor megláttam a pontot abban a völgyben, ahová eredetileg is vártam. Nem igazán tudom miért kaptam itt ki fél perccel.
Adta magát, hogy jobbra húzva fogjam a 12-est. Kikerültem a bozótot és bár előre nem néztem ki, de a határkaró remek támadópont volt. Az egyetlen gond az volt, hogy nem vittem szimbólt, így nem túl nagy meggyőződéssel mentem le a szikla aljába. Szerencsére ott volt a pont, de ez azért jó lecke volt, hogy máskor tegyek el szimbólt akkor is, ha a kódok sorban vannak.
A 13-as nem nekem való átmenet volt. Jobbra lejtő, meredek hegyoldal még egy darabig nem lesz a kedvencem. Húztam felfelé, mert úgy éreztem kicsit feljebb kell mennem, de ehhez képest a végén ereszkedhettem le a ponthoz. (hiba: 0:20)
Az átmenet első felében teljesen jól mentem, de talán kicsit korán bevágtam és belecsúsztam a zöldbe, majd a pont előtt is bizonytalankodtam kicsit. Tulajdonképpen ég szerencse is, hogy érzésre sikerült megfognom a pontot, mert nagyon nem láttam semmit, ami alapján tudtam volna pontosan hol vagyok. (hiba: 0:20)
Ez az átmenet régen nagy kedvencem lett volna és most se ment rosszul. Az útkanyarból támadtam a pontot és telibe is találtam a jellegfát.
A 16-ra sajnos felülről választottam útvonalat, pedig jobb lett volna a völgyből felfele húzva fogni a pontot. Így bujkálhattam az ágak alatt. (hiba: 0:20)
Nem mentem oda a frissítőhöz, hanem próbáltam lehetőleg egyenesen kiérni az útra, majd a távoli támadópontról belőni a nyiladék vége pontot. Ez teljesen jól össze is jött, bár egy szarvas kicsit megzavart, mikor előttem 5 méterrel elrobogott.
A 18-as könnyű volt, de megzavart, hogy a zöld szélén is volt egy mélyedés féle a ponttal egyvonalban, így először arrafelé indultam. (hiba: 0:10)
A 19-est bevállaltam egyenesen, de nem nagyon volt választásom. A pont előtt már épp kezdtem elbizonytalanodni, mikor észrevettem a bólyát, így hiba nélkül kaptam ki ezt a pontot is. Itt egyébként az élen álltam a részidők szerint és ha vége van a versenynek akkor nyerek is összetettban. Persze a verseny nem ért véget és én kicsit rossz irányban futottam ki a pontról, majd a pont előtt is elnéztem valamit. Jobbra elkezdődött a lefele és én nem néztem a térképre, hanem elkezdtem visszafelé húzni, hogy a jó völgybe kerüljek. Persze ezzel sikerült átcsúsznom a következő völgybe és egy 20-30 másodpercig eltartott, mire rájöttem hol vagyok. Persze ekkor még a pontomig is vissza kellett menni, így jó nagy hiba lett belőle. (hiba: 3:00)
Egy kicsit letört, hogy az eddig egész jó futásomba egy ekkora hiba csúszott, de ekkor megláttam magam előtt Saku-ta Finn srácot, aki a Tipóban versenyzett régen és úgy tűnik most újra nálunk tanyázik. A pontig pont felfutottam rá, pedig nem voltam már túl friss.
A mászás ma se ment túl jól, így a következő pontra már kicsit lemaradva érkeztem.
A 23-ast aztán jól el is rontottam, mert elcsúsztam balra. Ez elég buta hiba volt, mert egy könnyű pontra mentem mellé azért, mert nem néztem a térképet. (hiba: 0:30)
Próbáltam felzárkózni Saku-ra, de csak nem akart bevillanni, majd mikor már a gerincre kapaszkodtam fel megláttam a ligetesben rohangálni. Kicsit el is húzott, így én is túlfutottam a ponton, de azért már előtte értem oda. (hiba: 0:20)
A gyűjtőre a tegnapihoz hasonlóan kellett menni, de lehet jobb helyen kellett volna a völgybe leereszkednem a pont után, mert egy elég nagy bozótoson vágtam így át. A rét után aztán már mentem ugyanarra, mint tegnap és csak arra figyeltem, hogy az elköltözött gyűjtőt is kikapjam. Eléggé lefutottak ebben az átmenetben, így időben sokat kaptam.
A befutón aztán újra láttam értelmét hajrázni és szerencsére nem is lefelében volt.
Célbaérés után úgy gondoltam meglehet az összetett győzelem és leginkább Kiffer Gyuszitól tartottam, aki nem is jött be túl jó idővel. Ellenben Gyalog Zoli nagy meglepetést okozott és a tegnapi nap után ma is megvert. Fizikálisan nagyon jó állapotban lehet, ez látszik is a részideiből. Ricsi is megtartott pár másodpercet az előnyéből, így a harmadik hely jutott nekem összetettben. Ha két napja mondja nekem ezt valaki, akkor biztos elfogadom, de most azért kicsit mérges voltam magamra, mert a pálya végén veszítettem el a győzelmet, meglehetősen buta hibákkal.
Összesen 6:10 hiba volt a futásomban, ami sok. Főleg az egy nagy hibám bosszant, mert azzal buktam el a győzelmet.
Az azért tetszik, hogy Krajcik is csak bő 3 perccel vert meg, ami nem nagy különbség.
Ez már egy igazi verseny volt a számomra, amiben a bokám se nagyon befolyásolt. Néhány lefelében még lassít kicsit, hogy óvatos vagyok, de most már egyre inkább tudok a lényegre koncentrálni és nem a földet bámulni egész futás alatt.
Úgy érzem menni fog ez.
Összesen 18km, 500 szint, 108:00
Zoli, gratulálok!
mondtam, hogy az összetettért kell hajtani… sajnos nekem a jobb lábfejem hajlata nagyon megfájdult, ezért nem mehettem vasárnap… már szomtanon is fájt egy kicsit, plusz a bal combomban is van egy húzódás… úgy tűnik, sok idő kell, amíg az ember lába beleedződik a futásba és főleg az erdei futásba…
viszlát a nógrád nagydíjon…
Szabolcs