Harkányi Zoltán edzés és versenynapló » Futóbolondok

Velencei-tó Kör

harzol — Sun, 16 Sep 2007 19:02:30 +0000

Ma Fehérváron voltam és mindenképpen hosszút szerettem volna futni, lehetőleg nem egyedül.
Kapóra jött, hogy a Futóbolondok fórumán olvastam épp ezen a hétvégén lesz a Velencei-tó Kör, ami egy ingyenes, kötetlen tömeges edzés tulajdonképpen. 50 embert vártak rá és frissítővel, kísérőautókkal készültek, szóval minden ideális volt egy jó kis futáshoz a 27,9km-es körön.

Annak ellenére, hogy az aszfaltra nem vágytam ezt választottam és nekiindultam a többiekkel. Azt tudtam, hogy a többség lassabb lesz, mint az általam tervezett 4:30-5:00-ás tempó, de gondoltam valaki csak fut valami hasonlót.

Igazam lett, mert az élen futva hamar elindultam egy sráccal aki kezdetben 4:30-ban, majd 4:20-ban tolta. Előbb ketten futottunk, majd felért ránk Sneci is. Olyan 11km-ig mentünk így, ahol futótársam megállt frissíteni, Sneci pedig ellépett. Gondoltam úgyis edzés, no meg valószínűleg felérünk majd, így kocogva mentem egy darabig, hogy felérjen rám a srác.

Abban tévedtem, hogy Sneci-t utol fogjuk érni, mert egyre csak távolodott, ami a tempónk visszaesésének volt köszönhető. Előbb 4:30-ra, majd még lassabbra álltunk be, de nem bántam különösebben.

20km után már kezdtük az 5 perces tempót közelíteni és mivel épp akkor ért fel ránk hátulról egy lendületesebb tempójú futó, így csatlakoztam hozzá, hátrahagyva addigi futótársam, aki már korában arra bíztatott, hogy menjek nyugodtan. A végén megint jobb tempóban futva tettük meg kettesben a távot, ed itt már éreztem, hogy a beton nem nekem való. Nem szoktam én meg a kemény talajt és ami azt illeti ezután se fogom erőltetni. Olyan 5km-t futottam ugyan az útpadkán, vagy a bicikliútra ránőtt füvön, de még így is érzem a lábamon, hogy nem ehhez vagyok szokva. Szint nem sok volt, de azért az északi part érezhetően hullámzott és egy versenyen ettől igencsak be lehetett volna halni.

Ezen felül, bár tuti nem a betontól a derekam is kezdett vacakolni néhol. Egy-egy lépés nem esett jól és futás után is éreztem, hogy derékban majd eltörök, mint pár éve. Remélem nem jön ki megint az a derékprobléma, mint akkor, mert az igencsak rányomta a bélyegét az őszi szezonomra akkor. Idén már nem kell több nyavalya. Volt már elég. Igyekszem jobban odafigyelni a nyújtásra, mert az biztos segít ezen.

Mivel nagyon profi felfestés volt, így 5km-es részidőket is mértem:

5km – 22:33 (142)

10km – 22:03 (154)

15km – 23:23 (149)

20km – 23:52 (145)

25km – 22:05 (152)

A vége, azaz a 27,9km 2:07:01 lett, ami a tiszta futóidő, mert egy frissítésnél és egy pisilésnél leállítottam az órát.

Az utolsó 2,9km 13:12 lett 155-ös átlagpulzussal.

Jó kis edzés volt ez, nekem tetszett az egész. Átlag tempóm 4:33-as volt, ami bőven jó volt a mai napra, hisz a tegnapi rohanás után kicsit fáradt voltam és csak egy könnyű hosszú futást terveztem.

Ez maradéktalanul teljesült, sőt még majdnem terven felüli is lett a tempó.

Összesen 28km, 100 szint, 127:01

Max. pulzus: 167

Átlag pulzus: 149

Megnyugvási: 36 (154/118)

Gerecse hegy megkerülése Héregről

harzol — Mon, 01 Jan 2007 16:25:00 +0000

Ma igencsak megugrott a súlyom lefele, mert a mérleg 75,2kg-t mutatott reggel. Jól indul az év.

Úgy volt, hogy rokonlátogatás lesz a mai program, de végül maradtunk Tatabányán, így adta magát, hogy Gerihez csapódva kimenjünk Héregre, hogy Futóbolondokkal (Fridman: Fridrich László ; Csanya: Csányi László) fussunk egyet.

A terv szerint ez a Gerecse hegy megkerülése volt Héregi indulással. Bányahegy felé indultunk, hogy a végén ne a meredeken kelljen leereszkedni. Kicsit saras volt a talaj, így a bányahegyi emelkedő nem volt teljesen megfutható, bele kellett kicsit sétálni és fákba kapaszkodva megtenni pár tíz métert. A többit szépen megfutottuk Gerivel így Csanya és Fridman le is maradt. Ők egyébként túrafutó létükre a fölfeléket rendszeresen sétálták, de ez azthiszem érthető, ha az ember 100 kili körüli futásokra készül.

Innentől kicsit agyagos utakon vezetett az utunk és gyönyörködtünk a tájban a szemerkélő esőben. Amúgy nekem nem volt gondom az időjárással, mert alapvetően egész mérsékelt ahhoz képest, hogy január van. Maradhatna egész télen ilyen hómentes az idő!

A Hercegprímás kastély (egyházi üdülő) közelében, aztán már sár sem nagyon volt, így onnantól a tájban gyönyörködtünk és még turistákkal is találkoztunk a Kis-Gerecse hegy oldalában. Itt azért néztem rendesen, hogy hova lépek, mert jó köves a talaj.

Innentől szépen lecsorogtunk a dózerúton azaz a turistajelzésen. Már kezdett sötétedni is, mert 2:30-kor indultunk és volt párszor, hogy megálltunk, de azért még világosban sikerült befejezni az edzést.

Érdekes volt, hogy Király-kút előtt hirtelen vagy 5 fokot esett a hőmérséklet, mikor beértünk a kicsit ködösebb részre.

Már majdnem befejeztük a futást, mikor megbillent a jobb bokám, de ez most már csak olyan volt, mint régen, azaz meg se kellett állnom és egy-két lépés után már nem is éreztem, hogy "kiment" a jobb bokám. Úgy tűnik ilyen szempontból kezd rendbejönni a lábam, mert most nem volt ragasztva se és simán kibírta a megbicsaklást. Azért jó lenne az ilyeneket elkerülni, mert elég ha egyszer kicsit jobban kimegy és kész a baj.

Nagyon élveztem a futást, mert kifejezetten könnyű volt a tempó és ahol felfele volt és Gerivel kicsit elfutottunk ott is jól éreztem magam. Jó sokat beszélgettünk, szép helyen futottunk szóval igencsak jól kezdődik futás szempontjából ez az év. Bárcsak mindig így tudnék edzeni.

Polár távolságmérő órával a többiek 13,9km-t mértek és 410 szintet, de nekem a visszafutásokkal kicsit több lett mindkettő.

Összesen 14km, 450 szint, 82:18.

Max. pulzus: 168

Átlag pulzus: 139

Térkép

Hosszú futás Futóbolondokkal

harzol — Thu, 29 Jun 2006 19:03:00 +0000

Hármasban (Edit, Geri és én) kimentünk Várgesztesre, hogy becsatlakozzunk a FutóBolondok edzőtáborába. Felmentünk hozzájuk a várba és onnan indultunk futni FUTURE és kazuár társaságában. Edit egész sokáig bírta, de aztán lemaradt és négyesben mentünk tovább. Egy 10km-es kört csináltunk, ami után Gerivel újra visszakanyarodtunk a terepre, majd 3km után szembe jöttek a többiek Imaro és Edit vezetésével. Becsatlakoztunk hozzájuk és visszafutottunk a várig.

Mivel még csak 70 perc környékén jártunk, így egy harmadszor is nekiindultunk az erdőnek és csináltunk még egy 5km-es kört.

Jó ötlet volt, hogy beugrottunk az edzőtáborba. Élveztem végig a futás, jót beszélgettünk közben és megismertünk sok szimpatikus futót. Geri teljesen belelkesedett és Edit is jól érezte magát, így abszolút megérte kijönni.

Összesen 18km, 400m szint, 95 perc.