Harkányi Zoltán edzés és versenynapló » Alföld

Megcsináltuk, de nem jött össze

harzol — Sun, 13 Jun 2010 19:12:12 +0000

A cél a mai napra egy lehetőleg minél fényesebb érem begyűjtése volt. A dobogóhoz úgy éreztem 3 nem elrontott futás elég kell legyen.
Tegnapi rosszullétnek nyoma sem volt, de azt éreztem, hogy sokat nem javított állapotomon a tegnapi nap.
Kerényi Máté ellépése a mezőnytől jó kis pofon volt, de aztán rögtön utána Gyuri jött, így tulajdonképen jó helyen mentem ki.

A könnyű egyes után úgy éreztem helyemen vagyok és mindenkit lerázva egy nyugodt futás következhet, amiben talán még Martint is ki lehet előzni, de aztán nem így történt. Rögtön a kettes pontot elbénáztam és igazából nem is tudom mit hittem, merthogy a zöld foltot tudtam, hogy balról kerülöm. (hiba: 1:00)
Mivel itt nemcsak hátbacsaptak többen, de ki is előztek, így eluralkodott rajtam a pánik és vakrepülésbe kezdtem, ami egy újabb hibát jelentett. Részben a kanyargós és rossz útvonal, részben a pontfogás elrontásával. (hiba: 0:40)
A 4-es sem volt tökéletes, de itt legalább, ha nem is a legjobb úton, de odataláltam. (hiba: 0:10)
Itt már Skulóval együtt fogtuk a pontot és innentől együtt is haladtunk tovább. Nem volt egyenes az 5-ös pontra az útvonal, de a második fele már tegnapról ismerős volt, így nem okozott gondot. Már csak az nem kellett volna, hogy egy darázs költözzön a cipőm nyelve alá, ami nem csak egy csípést jelentett, hanem rögtön lépésenként egy fullánkdöfést a bal lábamba.
Ennek ellenére innen jött a pálya jól teljesített része, minek eredményeképp egész a 15-ös pontig hiba nélkül haladtam. Előbb Skulón kívül mindenki eltűnt körülöttem, majd Marci is köddé vált és már kezdtem azt hinni, hogy jó lesz ez a futás.
A 16-ra aztán biztonságit akartam menni, de megettem a sraffozott zöld és a zöld összekeverését. (hiba: 0:10)
Az átfutóra második helyen értem, de igazából csak sejtettem, hogy a nyakamon lehetnek páran és azt is csak feltételeztem, hogy Martin még mindig előttem van. A kiskörön aztán rögtön bevártam a többieket egy hibával. Tudtam, hogy jó helyen vagyok, csak azt nem, hogy a horpadásban balra, vagy jobbra van a pont. Mivel jobbra vártam és arra nézelődtem folyamatosan és nem láttam semmit végül balra indultam, de aztán kénytelen voltam mégis jobbra menni. Tulajdonképp majdhogynem egy helyben forgolódtam csak. Nagyon közel voltam a ponthoz és rohadtul zavar, hogy 10-15 méterről nem villant be annak ellenére, hogy azt a részt vizslattam. (hiba: 0:40)
A 19 rendben volt és majdnem a 20 is, de Skuló és számomra ekkor először felbukkanó Vöcsök végül elhúztak jobbra. Nem voltam valami magabiztos, mert bár tudtam hova várom a pontot, de mikor közeledve még mindig nem láttam belőle semmit egyszerűen bepánikoltam és a többiek után eredtem, hogy aztán egy kis kör után végül visszatérjek a pontomhoz. Már megint nem villant be, így futhattam a többiek után. (hiba: 0:40)
Nem elég, hogy behibáztam még én húztam a rövidebbet is (pontosabban távban a hosszabbat), így hiába hibáztak ők is, még zárkózhattam fel rájuk.
A 22-es pontra aztán mikor bevágtunk éreztem, hogy balra húznak a srácok és tőlük jobbra futottam. Így aztán mikor jobbra nem láttam pontot megint arra vettem az irányt amerre ők mentek és az sem zavart, hogy ők közben már visszafordultak. Nekem is meg kellett néznem a fenyves szélét ugyanúgy, mint nekik. (hiba: 0.30)
A gyűjtőre lehetett volna jobban menni, de a távolban eltünedező hátukon kívül sok mindenre már nem tudtam koncentrálni.
A 4. helyen futottam be, a 4. legjobb idővel a 2. futók közül, de nem igazán voltam elégedett. Maradt benne 3:50, amiből 2 perc a pálya elején és majd ugyanennyi az átfutó után jött össze. Mindemellett a futás nagyon nem ment, aminek nem kis köze lehet a tegnapi széthulláshoz.
Már megint csak egy közepeset sikerült jönnöm technikailag, ami bosszantó, mert erre a váltóra készültünk. Fecó megkapta maga előtt Istit és 1,5 perccel mögötte Krajcikot. Sajnos egyikőjükkel sem tudott mit kezdeni, neki is csak az elvárható normális futás jött össze, mint Gyurinak és nekem.
Így aztán a 3 nem elrontott futás meglett, de kiemelkedő futás hiányában a dobogóról is lemaradtunk. Ráadásul Fecó gyűjtőpont érintése miatt majdnem DISQ lett a dologból, de szerencsére a dobozban benne volt a pontérintés ténye.
Elégedett nem vagyok, de nagyon csalódott sem. Erre a váltóra készültünk és minimálisan a dobogó volt a célunk. Nem rontottuk el nagyon, de nem is mentünk igazán jól. Kb. mindegyikőnk futásában annyi maradhatott, amennyi épp a MOM és a mi befutó időnk közt volt, így még csak azt sem lehet mondani, hogy mi lett volna ha egyikőnknek jól kijön a lépés. Mindenki hozta amit el lehetett tőle várni, de ma ez ennyire volt elég.
Ami jó, hogy lesz még idén CSB és lesz jövőre is váltó!

A hétvége számomra arra mutatott rá, hogy lehetne még keresnivalóm. Idén úgy tűnik beálltam technikailag egy közepes szintre, mert sehol nem megyek jól, de el sem nagyon rontok nagyon semmit.
A verseny tetszett, a térkép tökéletes volt és nem tudok semmi kritikát megfogalmazni a rendezéssel kapcsolatban, de valahogy úgy éreztem a SZVSE is csak hozta magát és nem csináltak semmi kiemelkedőt, akárcsak a mi váltónk.

    1   2104 TTE Tipo Tájfutó és Környezetvédő TTE                              142:14
             Kerényi Máté              47:40      1    47:40      1
             Hajdu Martin              50:51      3    98:31      1
             Lenkei Zsolt              43:43      2   142:14        

    2   2102 DTC Diósgyőri Tájfutó Club DTC1                                    147:49
             Szundi Attila             52:10      5    52:10      5
             Balabás Péter Gergő       52:04      7   104:14      5
             Krajčík Michal            43:35      1   147:49        

    3   2109 MOM Hegyvidék SE-MOM Tájfutó Szako MOM1                            148:28
             Oszlovics Ádám            54:21      9    54:21      9
             Kisvölcsey Ákos           47:59      1   102:20      2
             Zsebeházy István          46:08      3   148:28        

    4   2103 MEA Miskolci Egyetemi Atlétikai és MEA                             152:11
             Novai György              51:37      3    51:37      3
             Harkányi Zoltán           50:58      4   102:35      4
             Lévai Ferenc              49:36      4   152:11        

    5   2115 PVS Pécsi Vasutas SK PVS1                                          157:32
             Turcsán Gábor             54:07      8    54:07      8
             Vonyó Péter               51:35      6   105:42      6
             Kovács Róbert             51:50      8   157:32        

    6   2108 SDS Salgótarjáni Dornyay SE SDS                                    162:40
             Pelyhe Dénes ifj.         53:19      6    53:19      6
             Fehérvári Zsolt           59:27      9   112:46      8
             Pelyhe Dániel             49:54      5   162:40        

    7   2127 KST Kőbányai Sirályok Tájfutó Egye KST                             164:02
             Suciu Simion              51:49      4    51:49      4
             Scultéty Márton           50:39      2   102:28      3
             Fekete András             61:34     15   164:02        

    8   2101 ETC Egri Testedző Club ETC                                         164:13
             Szajkó Csaba              61:19     13    61:19     13
             Szabó András              51:25      5   112:44      7
             Kovács Ádám               51:29      7   164:13        

    9   2113 SZV Szegedi Vasutas SE SZV                                         175:19
             Viczián Péter             60:52     11    60:52     11
             Sinkó János               60:27     10   121:19     11
             Szabó Zsolt               54:00      9   175:19        

   10   2122 PVS Pécsi Vasutas SK PVS2                                          178:12
             Antal Miklós              51:36      2    51:36      2
             Antal András              61:35     13   113:11      9
             Péley Dániel              65:01     17   178:12

Térkép

Csak 6 magyar lenne jobb nálam?

harzol — Sat, 12 Jun 2010 19:05:49 +0000

Nem tudom mi történt velem, de valószínűleg a meleghez lehetett némi köze, de szabályosan rosszul voltam a két futam közötti időben. No nem végig, de úgy jó fél órán át kifejezetten gáz volt a helyzet úgy nagyjából pont a két futás között félidőben.
Egyértelmű volt, hogy ha így marad a dolog, akkor nem indulok a döntőn. Aztán javult a helyzet és bár a rajtba indulás előtt épp vécére kellett rohangálnom, ami miatt aztán egész sokat futottam a rajtba vezető úton, de nem éreztem magam rosszul. Az mindenesetre nem volt jó jel, hogy félóránként jött rám a szükség, de legalább már nem éreztem úgy, hogy összeesek. Mondhatni természetesnek tűnt a 35 fokban az állapotom.
Rajtom is épphogy csak elértem a cél és rajt közt beiktatott 2 megállás következtében, de azért alapvetően nyugodtan rajtoltam el.

Méghozzá rögtön egy szenvedős tempóban, de legalább pontosan. A kettesen kár, hogy nem ért véget a verseny, mert akkor még magyar bajnoki cím lógott virtuálisan a nyakamban. A hármasra aztán volt némi bizonytalankodás, de ez még belefért. (hiba: 0:10)
Nem tökéletesen, de hiba nélkül jött a 4-es és az 5-ös, majd a 6-ra rossz irányba futottam ki és nem értettem miért nem villan be a pont. (hiba: 0:30)
Kovács Robi futott előttem és zárkóztam is fel rá, de ennek most az elkövetett hibám tükrében nem tudtam annyira örülni és a hosszú átmenet se tűnt egyszerűnek. Az útelágazás, majd a bozótfolt biztonságot adott, ahogy a jobbra elterülő 2 lapos rét is és a zöld foltok a domboldalban tökéletesnek tűntek a pontra való rávezetéshez, de Robi eltűnt mellőlem és elbizonytalanodtam. Korábban vártam a pontot és így tettem egy tiszteletkört. (hiba: 1:00)
A 8-as teljesen rendben jött. Megvolt a lapos rét széle, a balra lévő halványzöld domb is jól látszott, majd az ösvény nyomait is felfedeztem. A 9-re viszont rossz irányba futottam ki és az útvonalam így kicsit túl íves lett. Egyértelműen jobb lett volna jobbról ívelni. (hiba: 0:20)
Kicsit vakartam a fejem miként fogjam a 10-es pontot, de végül sikerült lekövetni mindent még abban a kiismerhetetlen részben is. Pont előtt mindenesetre nem ártott volna nagyobb önbizalom, mert a sűrűben benéztem minden szál vaddohány mögé, pedig csapást nem lehetett látni arra. (hiba: 0:10)
A 11-es átmenetemre egyenesen büszke vagyok. Tudatosan, mindent lekövetve és mégsem totyogva fogtam simán a pontot.
A 16-os pontig aztán sikerült ugyanilyen jól menni, bár az eleve igen mérsékelt tempóm kezdett megkopni. Ráadásul a vég is kezdett utolérni egy hőgutával kombinált hascsikarás nyomában. Ez végül a 17-os pont környékén egy hibával megtoldott gyors guggolást eredményezett és azt, hogy úgy érezzem már csak az számít, hogy túléljem mindezt. Az itt elvesztegetett idő nem is tűnik olyan vészesnek, mondhatni gyors depózás volt. (hiba: 1:00)
Innentől mint aki hőgutát kapott ténferegtem a cél felé, megpróbálva útba ejteni a közbeeső pontokat.
A 18-as, 19-es és 20-as pontok is csak egy-egy tíz másodperces melléfutást hoztak némi bizonytalankodással, de itt nem csupán fél percet kaptam, hanem majd másfelet. (hiba: 0:30)
A 21-re még becsúszott egy nagyobb hiba, de ez annak tükrében, hogy csak ész nélkül próbáltam előrefelé menni nem nagy csoda. (hiba: 0:40)
Itt viszont megérezhettem, hogy akár túl is élhetem a mai napot és a célig egész felpörögtem. Nem igazán értem hogyan történhetett, de jó tempóban tudtam befejezni a versenyt.
A célban az első gondolatom az volt, hogy ki kellett volna hagyni a döntőt a váltó miatt, bár ez már úgy a megzuhanásomtól a fő gondolat volt a fejemben. Aztán megtudtam, hogy nem is állok olyan vészesen és végül a 8. helyen végeztem, 7. pozícióban a bajnokság szempontjából. Ez persze már kicsit árnyalta a dolgokat, mint ahogy a gyors zuhany és töménytelen frissítő elfogyasztása is.
Összesen 4:20 hibával teljesítettem a pályát, ami egy alföldi középtávú versenyen rengeteg. Még ha 1 perc marad egy ilyen versenybe azt se lehet jónak nevezni. Mindemellett még meg is dőltem elég csúnyán, így pusztán a saját teljesítményem nem sok okot adhatna az örömre.
Igazság szerint a hazai mezőny szegénységi bizonyítványa kicsit ez a mai eredmény. Ugyan időben sokat kaptam és ha semmit sem hibázok is csak a 6. helyre (5. magyar) lehettem volna jó, de azért elég megdöbbentő, hogy csak 6 magyar tudott nálam jobbat futni.
Lassan még a végén elhiszem magamról, hogy a legjobb 10-be tartozom idehaza, az idei 3 OB-n elért egy számjegyű eredmény után.
Az biztos, hogy emlékezetes OB lesz mindenkinek. Alighanem minden idők legforróbb tájfutó bajnoksága lesz az idei KOB, hisz itt a közelben és a döntő ideje alatt dőlt meg egy 100 éves melegrekord.

Térkép, részidők

Középtávú OB selejtező

harzol — Sat, 12 Jun 2010 12:05:15 +0000

Nem melegítettem sokat a selejtező előtt és a pályán is csak az volt a célom délelőtt, hogy normális tempót fussak, ami úgy éreztem nem igazán jön össze. Nem haladtam, szenvedés volt a homokban futni, legalábbis így éreztem.
Technikailag úgy éreztem nem vagyok elég összeszedett. Sokat térképeztem és igyekeztem elkerülni a hibákat, ami egész az 5-ös pontig sikerült is és a hatosra is csak egy apró melléfutás csúszott be. (hiba: 0:10)
Ezt követően is jól haladtam, már persze a tempómat leszámítva, de én kifejezetten úgy éreztem, hogy nem vagyok jó. A 9-es pont előtt aztán elbizonytalanodtam és szinte sétálva, vad térképezések közepette fogtam a pontot. (hiba: 0:15)
A 10-est nem tudom mennyire tekintsem hibának, mert a pályán először itt csináltam vakrepülést először. Semmi markánsabb domborzati elemet nem találtam és még Momó is feltűnt előttem, de sajnos ő se épp a pontot fogta, így végül a zöld foltokat beazonosítva fogtam a pontom. Bizonytalanul és minimális kerülővel.

Nem gondoltam volna, hogy itt még Istivel döntetlenben második helyen állok. Momó megjelenése kicsit felpörgette a tempóm, de nem mondanám, hogy ez zökkentett ki. Egyszerűen miután átfutottam a pont előtti erdőfolton nem jó irányba mentem. Tudtam hol vagyok, de hiányzott egy pillantás a tájolóra, így melléfutottam. Az erdőfolttól 1:10 alatt sikerült a pontomat megfogni, így ez már egy komolyabb hiba volt. (hiba: 0:45)
A 12-es rendben volt és úgy éreztem a 13-as is rendben lesz. Aztán valahogy túl nagy volt balra a domb a várthoz képest. Felmentem rá, de már ekkor úgy éreztem baj van. Elbizonytalanodtam és tudatosság nélkül próbáltam megtalálni a pontot. Be is villant egy bója, de ekkor már túlfutottam az enyém helyén. Egy jó nagy kunkorral majd 3 perc eltelte után jutottam vissza oda, ahol először is jártam, de ekkor már tudtam, hogy mégiscsak ott kell lennie annak a pontnak és végül meg is lett. (hiba: 2:40)
Egyértelműen úgy éreztem, hogy ez végzetes hiba volt és tulajdonképp egy átmenetig azon agyaltam, hogy a váltó előtt nem is baj, ha ilyen hőségben kihagyom a döntőt, merthogy B döntőben nem láttam ekkor értelmét elindulni. Sikerült nem elveszni és a bozótfoltot kerülve egész biztos helyről vágtam be a pontom felé és a zöld foltokat lekövetve igyekeztem megtalálni azt. Egy csomó ember mászkált tanácstalanul a környéken és én is alaposan belassultam, felnéztem a pont előtt egy dombra, majd mivel mögötte bozótot láttam némi térképezés után beugrottam a másik domb tetején található tankbeállóba dugókázni. (hiba: 0:10)
Itt egyszersmind visszatért a hitem, hogy A döntős lehetek, mert Skulót és Bogya Tomit is hátbacsaptam. Pontosabban Skuló ekkor futott fel rám miután már egyszer jól kielőztem.
Kicsit fura ívet írtam le a 15-re menet, de ezt leszámítva már jól mentem a célig és érdekes mód a tempómmal sem lehetett gond, mert nem nagyon vertek el a többiek.
Nem kicsit voltam meglepve, hogy utolsó indulóként célba érve 2. helyen emlegetnek, ami végül ugyan 3. lett, mert Zsolt eredményeit utólag pótolták, de így is meglepő volt ennyi hiba után. Összesen 4 perc maradt a pályában és nem szakítottam szét magam.
Legalább annyira voltam meglepett az eredményeket nézve, mint amennyire elégedettséggel töltött el, hogy jó helyen bejutva vettem az első akadályt, a selejtezőt.

Térkép, részidők

ÉOB – A MEAFC sor végén

harzol — Sun, 09 May 2010 21:47:48 +0000

Pénteken öcsémmel futottunk egy 7km-es átmozgatást, benne 6 jól megpörgetett repülővel. Mindezt Péter-halmon.

Eljött az ÉOB napja és túlságosan nem idegesítettem magam, hisz már vártam, hogy újra éjszaka tájfuthassak. Aztán valahogy a rajtomig kicsit megváltozott a helyzet. A fejem is kicsit fájni kezdett, amit én kb. csak akkor szoktam érezni, ha keveset ittam és a gyomrom is vacakolt. Ráadásul a 2 óra várakozás elég volt arra, a hangosbemondóból hallottakkal együtt, hogy erőből elkezdjek agyalni azon, hogy mire lehetek ma elég. Lenkei Zsolti és Doma már be is futott, mire én rajtoltam, sőt Edit is. Viszont Edit befutása nem várt módon az én versenyemre is befolyással volt, hisz lemerült az aksija verseny közben, ami csak azért volt ciki, mert egy pont ugyanolyan és ugyanúgy feltöltött aksival vágtam én neki a versenynek. Mindkét aksit teszteltem és 3 órát bírniuk kellett 10 wattal. Edit lámpájában két egyforma izzó van, feltehetően 10 wattosak, így kicsit megrémültem és letettem azon tervemről, hogy az útfutásokat leszámítva 20 wattal közlekedjek. Az elmúlt 2 felkészülési versenyen végig 20 wattal futottam és úgy éreztem most sem ártana annyi fényerő.
Kockáztatni nem akartam, így 10 wattal indultam neki a pályának és rögtön hibával kezdtem. Bevillant egy pont előre és én hanyatt-homlok rohantam oda, mivel elég bizonytalan voltam így a pálya elején. Nem az enyém volt, de legalább gyorsan kapcsoltam és visszafordulva már szinte azonnal be is villant a saját pontom. (hiba: 0:40)
A kifutás sem volt az igazi a kettesre és pont előtt is bizonytalankodtam. (hiba: 0:10)

A hármasra sem így akartam menni, de mire eszméltem már befutottam a fenyvesek közti nyiladékba, majd a pont előtt is összezavarodtam. ( hiba: 0:30 )
Már-már úgy tűnt összekapom magam, szépen átvágtam mindenhol ahol kellett, erre az útfutásba belehibáztam. Ezt a túlfutást a pályán még sokszor megismételtem. Hihetetlen, de egyszerűen nem hittem, hogy az az út balra, ami nekem kell. Aztán persze rájöttem, hogy más nem lehetett csak az én utam. (hiba: 0:20)
Innentől a hetes pontig minden stimmelt. Már kezdtem élvezni milyen tudatosan futok, előre eltervezett útvonalon, okosan fix pontokat lekövetve, aztán megint jött a rövidzárlat és korábban bevágtam a 8-as pontra. Valahogy úgy érzékeltem, hogy már vége a dzsuvásabb résznek balra és a fehér erdőbe futok be, majd pattantam is ki, amint hibámra rájöttem. Itt Kiss Gábor állt be mögém a sorba és csinálta meg utánam a hibámat és haladtunk együtt tovább. A pontot aztán nem kaptam ki, de csak azért, mert a jellegfa mögött volt. A ponttól 2 méterre álltam meg térképezni egy pillanatra, amikor már végképp nem értettem miért nem látom a bóját. Ebből is látszik, hogy ekkorra már végre éreztem a térképet, de a figyelmetlenségek mégis hibákat eredményeztek. (hiba: 0:30)
Éreztem, hogy kicsit jobbra húzok, de azért csak melléfutottam a 9-es pontnak is. (hiba: 0:10)
A 10-es pontra bár nem hibáztam nem mentem magabiztosan. Próbáltam az irányomat jól belőni, de mintha nem állt volna be a tájoló északnak. A 11-es csak rohanás volt, de legalább élvezetes és nem is ment rosszul a futás, majd a 12-re jött a dugott pont, ami nekem is egy apróbb kanyarba került. (hiba: 0:20)
Fura, mert nem éreztem 10 mp-nél többnek, de a GPS elárulja, hogy több volt az. Ezek a gödörbe és fa mögé rejtett pontok egyébként pont ideálisak voltak. Még nem volt direkt szemétség, de már elég volt arra, hogy odafigyelőssé váljon a nagy rohanás.
A 14-es pontig jól haladtam és le is szakadt Kiss Gábor, majd a hosszúban már megint az úton hibáztam, ezúttal előbb akartam bemenni. (hiba: 0:20)
A következő pontok jöttek sorban az átfutóig és már hallottam is a szpíkert, néha néztem az órám és tudtam van 3 perc hátrányom. Nem örültem neki, de nem is tűnt vészesnek, így próbáltam még jobban tolni az átfutó után. Kicsit lehűtött a fenyves, amiben még a sorok irányába is nehezen lehetett futni, de gond nélkül jutottam el a 20-as pontig.
A 21-re igazából nem tudom mit csináltam ennyire rosszul. Az biztos, hogy rossz ötlet volt így bevágni rögtön. Alig vártam, hogy végre kiérjek egy útra, mert olyan nehezen lehetett haladni a fenyvesben, gallyazásban. A pont előtt se voltam teljesen magabiztos, de ez kimerült abban, hogy erősebben pásztáztam a környéket és lassítottam. Meg is lett a pont, de az útvonallal sok időt veszítettem. Ki kellett volna jobban kockázni. Mondjuk északról a 26-os fölötti fehér kockában átvágva egy nagy kerülővel, de amerre én mentem is lehetett volna úton menni. (hiba: 0:40)

A pontról kifele menet egyszer csak óracsippanást hallottam, majd a kezemre pillantva nem láttam semmit. Leesett az órám futás közben, valami faágtól. Már megint kereshettem a fűben, pont, mint tavaly! Összeszedtem és már tuszkoltam is be a helyére, mint múlt évben. Ment a nadrág zsebébe és innentől csak nagyjából mért. A track-et még ki tudtam úgy “húzni”, hogy a valóságot mutassa, de ez már csak egy kézi berajzolásnak felel meg és a tempó (a vonal színe) már teljes marhaságokat mutat. Úgy 20 másodperc alatt meglett az óra, még 10 alatt betuszkoltam a zsebembe, majd totál megzavarodva mentem tovább. Nem éreztem a nagy forgolódástól az irányt, ettől aztán végül más útvonalat választottam és szerintem a 22-es pontot is csak szerencsével fogtam ilyen jól. Ez a részidőkből nem is nagyon jön le, de nem tudom mit csinálhatott itt mindenki, hogy ilyen időket mentek. (hiba: 0:40)
A következő 3 pont rendben jött, de ezt így utólag nem is értem. Többször a kezemre pillantottam, olyan érzésem volt, hogy egy “mankómat” veszítettem el, pedig az óra semmiben sem segített és így legalább nem néztem mennyi időm van még beérni.
A 26-os pontra menet aztán a kifutás alatt éreztem, hogy eléggé kezdek fáradni, majd az átmenet végén bevállaltam egy hülye megoldást és nem a tisztában futottam be a jelleghatár mentén, hanem oldalról a dzsuvából mentem a pontra. Pedig amúgy jól mentem, a fenyveseken átvágásban jól és egyenesen haladtam. (hiba: 0:10)
A 27-re aztán megint jött a figyelmetlenség. Már a 26-ról nehezen verekedtem ki magam, majd a fenyőben a sarkot lecsapva előbb be akartam futni egyenesen, majd aztán inkább elindultam balra, végül visszafordultam és mégis szembe mentem be. Csodálkoztam is, hogy hol van alólam az út és csak a rét végén jöttem rá, hogy rossz helyen mentem be. Innen aztán a fenyőn átverekedtem magam és meg is lett a pont, de ez így több, mint rossz megoldás volt. (hiba: 1:00)
A 28-as már erő nélkül telt. Kicsit belassultam és a pont előtt is megtorpantam kicsit. (hiba: 0:10)
Tovább futva először éreztem a hátul indulás előnyeit, mert egész jó csapás volt, még ha nem is egyenesen és sok elágazással. Az útra kiérve veszítettem el, de a pontot azért rendben fogtam, majd utána a pálya egyetlen nagyobb vakrepülését hoztam össze. Szerencsére az irány stimmelt, de csak a pont előtt az ültetett fenyves szélén azonosítottam be magam újra és addig elég bizonytalanul mentem. (hiba: 0:20)
A gyűjtő és a befutó már csak a küzdésről szólt. Nem pörögtem rendesen, de nem is tudtam.

Összes hibám 6 perc volt a pályában, ami csak egy gyenge közepes futást jelent. Ebből egy fél perc rákenhető az órámra, ami ezentúl deklaráltan is egy sportóraként pocsék termék (Garmin Forerunner 405 a termék megnevezése – ez itt a negatív reklám helye).
A dobogó azért reálisan nézve nem lehetett volna ma meg egy hibátlan futással sem. Éjszaka nem létezik annyira tökéletes futás, hogy 10 másodperc se maradjon benne, de a legjobb MEAFC-os helyezés azért reálisan akár még elérhető is lett volna egy jó futással. Így marad a 7. hely, a 2 bajnoki pont és a MEAFC sor 4. pozíciója.
Hibáim a mai nap elsősorban gyerekes hülyeségekből, útelágazásokban és hasonló nehézségű helyeken jöttek össze pl. túlfutásokból. Mintha fejben folyamatosan 30 méterrel le lettem volna maradva a fizikai valómtól, ami azért is ciki, mert ez Gueorgiou-hoz képest már 130 méter lemaradás.

Elégedetlen azért olyan rettentően nem vagyok. Az elmúlt 2 évvel ellentétben most 100%-ban önerőből mentem végig tisztességesen az ÉOB pályán és még ha ez nem is volt egy nehéz feladat, de már mutatkoznak biztató jelek. Alföldön már egész jól mozgok, azaz fizikálisan kezdem felszívni magam, a nagy kiszállások sem jellemzőek mostanában rám. Már nem a bokámon és a pocsék fizikai állapotomon kesergek, hanem a sok apró figyelmetlenség kiszűrésével törődök és ez azért egy egész jó jel!
A verseny amúgy szuper rendezésű volt. Itt még a fóliánál is apróbb hiányosságot tudok csak említeni. Tökéletes versenyről hazatérve, hajnali 3-kor úgy gondoltam fent találom a neten az eredményeket. Tévedtem és ez azóta levlistán is téma, pedig milyen jó is, ha egy versenyt csak ennyi választ el a tökéletességtől.
Leginkább a 2006-os ROB-hoz tudnám hasonlítani rendezésileg és ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azon a versenyen is (és így szerintem az elmúlt 5 év 2 legjobb rendezésű bajnokságán) a Forrai testvérek voltak a térképek helyesbítői. Szerencsére mostanában, különösen idén a bajnokságokat tekintve alaposan el vagyunk kényeztetve.

Térkép1, térkép2, részidők

Ami pedig a verseny másnapján következett az egy laza edzés volt, amit kicsit felturbóztam olyannyira jólesett. Egy 10km-es kört terveztem a Gerecsében, ami végül 12-re lett kibővítve és még 3km-en keresztül terepen is futottam benne. A nagyvölgyön 10:15 alatt kényelmesen értem fel, majd utána is jól ment a futás. Volt benne 6 repülő is, majd a végén egy nagy gimnasztika. A jobb lábam viszont megint érzem a derekammal összefüggésben, mint 2 hete.
Összesen 12km, 260 szint, 70:09

Készülés az ÉOB-ra a Dél-Alföldön

harzol — Sun, 02 May 2010 21:01:03 +0000

Ennek a hétvégének a programja már az éjszakai OB felkészülés jegyében zajlott.
Szombaton előbb Lőrincen átmozgattam 6km-el, majd gimnasztikáztam egy nagyot, majd irány dél és a DAR éjszakai.
Rajtba elég rohanós volt az utam és mivel 0-ra indultam, így bő 1km bemelegítés után meg is kaptam az üres erdőt és azon belül is annak nem a legszebb szegletét. Kicsit óvatoskodva, de azért a szükséges átvágást bevállalva kezdtem. Apró megtorpanások voltak ugyan a 2-es és 3-as pont előtt is, de ez egy éjszakain nem olyan nagy baj, csak alapvetően haladjon az ember jófelé. A négyes már kicsit túl óvatos volt és sokat is kaptam rajta.

Az első igazi és legnagyobb hibámat a 6-os pontra vétettem, ugyanis ki akartam törni a dzsuvából mindenáron és az az aprócska tény elkerülte a figyelmemet, hogy az ösvényen ez jóval egyszerűbb lett volna, mint a sűrűben. (hiba: 1:30)
Sajnos a következő pontnak egyszerűen mellémentem, de legalább a fedettségből kitaláltam hova keveredtem, így viszonylag gyorsan tudtam korrigálni. (hiba: 0:40)
A tízesre egy hasonló hibát vétettem, de itt csak éreztem merre lehet a pont. (hiba: 0:30)
Innen egész jól mentem, mígnem a 14-es pontra megint mellé nem mentem. Ezt jobb lett volna balról kicsit megívelni a rétek szélén, de a ligetesbe kiérve legalább megint jól kitaláltam hol lehetek. (hiba: 0:20)
Innen aztán már minden rendben jött a célig, így összesen 3 perc hibával zártam a pályát és a nem túl jó 4. helyet gyűjtöttem be.
A 7,9km-es pályán futott 54:12 önmagában nem sokat mond. Én 9,2km-ből oldottam meg és 161-es átlag, illetve 172-es max pulzust produkáltam alatta.

Másnap teljesen szét voltam esve és a bemelegítés alatt éreztem, hogy nem fog jólesni a futás. Azért futottam 2km-t és gimnasztikáztam egy sort, majd nekiveselkedtem a pályának, ami amúgy igen kellemesen kezdődött. Szeretem az ilyen erdőket, de ma csak azt éreztem, hogy nem megy. A pálya eleje ennek ellenére nem ment olyan nagyon rosszul. Magamra erőltettem némi tempót és jófelé mentem. Igaz az 5-ös pontról kicsit rossz irányba futottam ki, így az útvonalam nem a legjobb lett. A 9-es pontra aztán becsúszott egy melléfutás. (hiba: 0:20)

Nem mentem tökéletesen a következő 2 pontra sem és nagyjából itt készültem el teljesen az erőmmel. A 13-ra megérte a nagy kerülő, de a zöldből megint nem tudtam magam jól kiverekedni. A kis ösvényt akartam elkapni, de úgy tűnik simán kereszteztem. Ez a rossz kifutás aztán hozta a hiba további részét magával, mert a réten futva már azt hittem 2 sorral odébb vagyok és a pontra megyek. Szerencsére viszonylag gyorsan kapcsoltam, így tűrhetően megúsztam ezt a nagy hibát is. (hiba: 0:40)
Ez után nem volt már gond a tájékozódással, de nagyon nem haladtam. Gyurika sorra adta a másodperceket és csak azért sikerült visszaelőznöm, mert a 19-re kiszállt.
Azért a 22-re még mellémentem pár méterrel a pontnak, majd a gyűjtőre menet is elküzdöttem a dzsuvában, de Gyuri már nem tudott visszaelőzni.
Az 1 perc hiba alföldön nem egy különösen kimagasló eredmény, de mondjuk közepesnek már elmegy.
A 7,9km-es pályán 47:45-öt mentem, 8,84 km futott távval és 162-es átlag pulzussal, 171-es max mellett.

A hétvégének van pár tanulsága az ÉOB-ra. Először is mindig tudni kell, hogy merre húzok mellé a pontnak, ha nem valószínű, hogy direktbe rá tudok futni. Többször volt, hogy merőlegesen kellett szelni a rönksorokat és úgy érkeztem meg a megfelelőhöz, hogy nem voltam biztos benne merre is lesz a pontom. Lehet jobb lett volna direkt mellémenni, de úgy, hogy tudjam merre is lesz a pontom.
Másrészt azért nappal egy hajszál pontosan ugyanakkora pályán azért jóval jobbat tudtam jönni, mint éjszaka, pedig sokkal fáradtabb voltam. Agresszívebben és magabiztosabban kell majd menni az OB-n!

A versenyben amúgy nem kellett csalódnom. A térkép jó volt, a rendezésről majdnem elfelejtettem írni, ami ugye csak annyit jelent, hogy nem volt hiba.
Látszott, hogy odateszik magukat a rendezők, ami sok kisebb-nagyobb dologban nyilvánult meg. Volt zuhanyzási lehetőség, frissítő, nagyversenyekre hajazó célkapu és még arra is figyeltek a HTC-sek, hogy a focipálya kapujában egy fényvisszaverővel jelöljék meg az “akadályt”.
Ugyan terepek terén igen meg van kötve a Dél-Alföldiek keze, de rossznak azt se nevezném és így aztán olyan versenyeket rendeznek, amin jó indulni!

Postás Kupa

harzol — Sun, 18 Apr 2010 13:46:20 +0000

Mivel képességeimet és időmet meghaladja a térkép 3 részből történő összeillesztése, így a Postás Kupa térképet nem fog felkerülni a blogra és a beszámolóm is rövid lesz.
Összefoglalva a szombati nap jól ment, főleg technikailag ment jól, de fizikálisan is kihoztam magamból a maximumot, hisz 170-es átlagpulzussal futottam le a 91 percet (179-es max). Apró bizonytalankodások voltak a futásomban a 3-as, 5-ös és 9-es pontnál, majd a 20-as előtt rövid időre elvesztettem a fonalat, de ez is csak 30 másodpercet jelentett. Ezt még megfejeltem újabb 20 másodperccel a 21-es pontra, ahol balra mellécsúsztam, majd innentől már csak a fáradtsággal kellett megküzdenem. A pályát végül bő 1 perc, max. 1:20 hibával teljesítettem, amivel természetesen elégedett is voltam. Végre valahára sikerült normálisan végigtalálnom egy pályán. Fizikálisan azonban nagyon kikaptam, de ez van.
Érdekesség, hogy a légvonalban 16,3km-es pályán a futott távom 17,24km lett, szóval nem sokat kerültem ma.

A második napon bíztam egy hasonló futásban, mint első nap, de már bemelegítés közben éreztem, hogy nagyon fáradtan mozgok. Ez aztán a pályán is megmaradt, minek következtében már a 2-es pontra menet a pálya feldobásán gondolkoztam. Visszavettem a tempóból és “akkor csak edzünk” felkiáltással folytattam, de sorra jöttek a hibák, a tegnapihoz képest egész nagyok és egyre kevésbé esett jól a futás. Végül a 6-os pont környékén döntöttem úgy, hogy akkor a mai futás egy laza terepedzés lesz, minek következtében kocogtam egy élvezeteset. Innen már a hibák sem jöttek igazán, de azért persze közel sem voltam olyan precíz, mint tegnap. Fizikálisan viszont nem volt gond, ebben a mérsékelt tempóban lefutni a pályát és valóban egész jó hosszú-könnyű futás kerekedett belőle. A 145-ös átlag és a 157-es max pulzus jól mutatja, hogy milyen tempót futottam, azt pedig csak én érzem, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy hulla fáradt vagyok. Ha már a 157-es pulzus is nagyon rosszul esik, akkor ott valami nem stimmel.
Mindegy. Tovább nem fárasztottam magam és holnap is lesz lehetőségem pihenni.

Koncentárció mellé, önbizalom és határozottság is kellene

harzol — Sun, 22 Nov 2009 18:09:26 +0000

A tegnapi nap után abban biztos voltam, hogy akkora hülyeséget nem fogok csinálni, mint az ominózus 14-es pontra menet, de valahogy nem volt sok önbizalmam és a kedvem is kicsit odaveszett. Bemelegítés majd 2 km volt, ami Domával a rajtba kifutást jelentette. Doma indult 3 perccel előttem, Fecó, pedig ugyanennyivel utánam. Meg is jegyeztem Kármán Katinak, aki a srácokat “besorsolta” körém, hogy a tegnapi nap után nagyon nem akarják, hogy elvesszek.
A rajt után rögtön jött egy tipikus önbizalomhiányból fakadó hiba. Tudtam hol vagyok, ránéztem még többször a térképre és a domb aljára is le akartam menni, de a fedettség nem olyan volt, mint elképzeltem és ezért megtorpantam. Visszafordultam, térképeztem, aztán csak megfogtam a pontot. (hiba: 1:10)
Nem valami jó kezdés és a folytatás sem volt sokkal jobb. Rossz irányba futottam ki, még éreztem is, de nem korrigáltam, csak mikor már beértem a borókásba. (hiba: 0:30)

No ebből lett elegem és választottam egy biztonságos kerülőt a hármasra, amit aztán csak kicsit átvágtam és bedzsuváztam, de legalább tudtam hol vagyok és merre akarok menni. Biztos pontfogás és óvatoskodás jött a következő átmeneteken és jött is minden szépen sorban. Önbizalmam kezdett helyreállni és a 6-os pontig minden hiba nélkül ment és a 7-est is idejében korrigáltam. Eredetileg ugyanis a pont előtti domb másik oldalára akartam futni.
A 8-as aztán kicsit megtréfált, nem vettem észre és elsőre a másik irányba kezdtem keresni. (hiba: 0:30)
Kilencesnél beragadtam a pont előtt 5 méterrel egy bokorba, de amúgy rendben ment minden a futós részen. A 12-es pontra menet aztán nem ragaszkodtam az eredetileg tervezett útvonalhoz (végig az erdő mellett így nem volt ami rávezessen a pontra és kicsit nehezen korrigáltam, pedig tudtam hol vagyok. Az ösvénynél még meg is torpantam, ami a track-en is gyönyörűen látszik. (hiba: 0:40)
A 13-ast nem épp így terveztem. Jó helyre értem ki a fenyvesből, a kis rétre akartam, de nem voltam biztos a dolgomban, ezért inkább visszafele kerültem és a rétcsíkról mentem be a pontra. Kisdoma itt kicsit korán kereste a pontot, én pedig nagy magabiztossággal túlfutottam azon. Hamar korrigáltam és visszafelé már egyből meglett. (hiba: 1:00)
Kisdomát nem láttam és pontról kifelé valahonnan még valószínűleg őt hallottam, ahogy kérdezi megvan-e, de én csak robogtam kifelé a borókából. Nem épp a legjobb úton, de ez még belefért volna. Pontközelben aztán megint egy kis bizonytalankodás és bozótharc jött. (hiba: 0:20)
A tizenötösre nyugodtan kifuthattam volna a rét szélén, de nem tettem, helyette inkább átverekedtem magamat a bozótcsíkon. ami nem igazán volt nyerő. (hiba: 0:30)
Innentől nagyon egyszerű és futós rész jött a 19-ig és nem is csúszott bele hiba, majd a 20-as pontra is csak annyi, hogy nem tudtam egyenesen bejutni a pontra, ahogy terveztem. A 21-re már taktikusabb voltam, mint ahogy a 22-re sem volt hülyeség visszafelé kerülni. Persze pont előtt már nagyon elbizonytalanodtam, de azért csak megtaláltam. Tudtam jó helyen vagyok, de nem találtam sem a térképen, sem a terepen semmi markánsat, ami alapján tájékozódhatnék.
A 24-re még behibáztam egy jót, mert már azt hittem túlvagyok a pályán és ismét nem ragaszkodtam az eredeti tervhez, a ligetes csík látótávolságában való befutáson az erdőbe. (hiba: 0:40)
A célba úgy értem, hogy ma nagyjából megcsináltam azt amit terveztem, pedig ez még közel sem volt az, ami a cél lenne. Bizonytalankodások tömkelege volt benne, rossz útvonalválasztás és kapkodás is akadt, de legalább egy pillanatig sem volt az, hogy nem tudtam hol vagyok. Az összes hibám 5:20 volt, ami ezen a terepen is csak jó közepesnek számít.
Viszont legalább már haladok és tudom min kell még javítani. Önbizalom, a tervhez való szigorúbb ragaszkodás az ami a tegnap zászlóra tűzött 100%-os koncentráció mellé bekerült a listába.
Csak azt sajnálom, hogy fogalmam sincs mikor lesz a következő technikai edzéslehetőség. Jó lenne minimum a hétvégeken finomítgatni a tájékozódásom.

Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 162
Átlagtempó: 5:20

Összesen 18km, 93:03

Térkép, részidők

Hatalmas hiba, hogy jól megtanuljam

harzol — Sat, 21 Nov 2009 14:50:10 +0000

A cél a hiba nélküli tájékozódás volt a mai napra és ez nem igazán jött össze. Bő 10 perc bemelegítés után vágtam neki a pályának és már az elején sem mentek zökkenőmentesen a dolgok, de többnyire mindig tudtam hol vagyok, csak épp az átjárókat nem sikerült megtalálni, vagy az irányokat kellet sűrűn korrigálnom. Az első nagyobb hiba az ötösre volt, ahol sikerült olyannyira benéznem az irányt, hogy menet közben az északi kerülőből déli lett. Első olyan pont, ahol elvesztettem a fonalat, de a fehér erdő hamar helyrerakott. (hiba: 0:40)
A hatost sem épp így akartam. Szintén elvesztettem menet közben a fonalat, de szerencsém volt és rátaláltam. (hiba: 0:20)

Itt jött egy kicsit nyugisabb rész és ha nem is tökéletesen, de eljutottam a nagy átmenetig. Többé-kevésbé ezt jól megoldottam, de bizonytalankodás akadt benne rendesen. A tízes pontra ellenben nagyon jól mentem, végig követtem hol vagyok, de elnéztem a térképet és vártam a jobb oldali hegy végét. Nem jött, ellenben az árok megállított és innen már a pont is jött, igaz visszafele. (hiba: 0:50)
A 13-as pontig aztán a biztonsági menetek és kerülők, borókába ragadások jöttek, de ezek a tereppel járnak. Nem mentem rosszul, amit buktam időben az a szerencsén múlt többnyire. Idáig tehát nagyjából megvalósítottam, amit szerettem volna. Megvolt a koncentráció, kontrolláltam magam és bár a hibákat nem úsztam meg, de képben voltam és a terephez mérten nem mentem rosszul Istivel is partiban voltam, hisz itt mindössze 17 másodperc volt a különbség köztünk.
Bevállaltam azonban azt, amit nem lett volna szabad. Vakrepülést a “rét úgyis megfog” címszóval és ez nagyon nem jött be. 3:50 után a ponttól kb. 10 méterre futhattam el, de ekkor már nem tudtam, hogy merre vagyok. Körülbelülre sem. Ha észreveszem a pontot, akkor ott átvettem volna a vezetést és biztos baromi elégedett lennék magammal, teljesen alaptalanul. Pont azt tettem itt, amit nem akartam. Kockáztattam, vaktában, nem lekövetve bevállaltam egy átmenetet és teljesen elvesztettem a fonalat. Jobb is így, hogy nem lett meg, mert most azt elemezhetném, hogy majdnem elrontottam és tizedennyire se venném komolyan a problémát, mint így. Így, hogy innentől még bő 18 percig nem találtam vissza oda a pont közelébe és közben bejártam a fél világot. Kétszer is helyretettem magam, de bizonytalanul és érzésre akartam mindkétszer kirohanni a rétre, amit majd úgyis jól észreveszek, ezért nem kell az apró részletekkel törődni. Pont ellentétesen, mint ahogy terveztem.
Ha nincs a GPS, akkor most csak két dolgot tudnék. Jártam valahol az ösvényen kint és a 4-es ponton, ahonnan aztán már majdnem megtaláltam a 14-est. Akármilyen fura, kellett ez a hatalmas. Majd 20 perces hiba, mert ez talán kellőképpen fejbevág ahhoz, hogy észhez térjek. Nem elég 90, vagy 99%-ban koncentrálni, mint tettem ma 42 percen át, hanem 100%-ban képben kell lenni, mert a hiba abban az 1%-ban fog jönni. Szinte törvényszerűen és ezen az sem segít, ha néha mázlival megússza az ember. (hiba: 19:00)
Így utólag nézve jobbról az ösvényre kifutva és onnan támadva kellett volna az átmenetet csinálni.
Innen aztán mérsékelt koncentrációval és tempóval kocogtam be a célba. Ekkor már véget is ért számomra az edzés. Csurom vizes voltam, fájt a hasam, fáztam és dühös voltam magamra. Nem volt túl kellemes garbóban futni, ami magába szívott vagy 3 kiló vizet.

Tanulság: a 2 perc és a 22 perc hiba között a különbség pár másodperc a tájfutásban. Az a pár másodperc, amíg az ember azt hiszi, hogy ész nélkül is menni fog, aztán már csak fel-alá rohangál és nem tud mit tenni.
Holnap újra próbálkozom. Ha nem veszítem el a fonalat egyszer sem, akkor leszek elégedett.

Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 6:39

Összesen 16km, 100:35

Térkép, részidők

Úgy elvesztem, hogy az egy aranyba került

harzol — Sat, 24 Oct 2009 18:09:36 +0000

Első felindulásból majdnem nem elemeztem ki a mai pályámat, mert úgy voltam vele, hogy ezen nincs mit elemezni. Amit lehetett azt elrontottam és teljesen összetörve értem be a pályáról. Mondhatni az idei szezonon méltó megkoronázása volt a mai nap. Akkor betliztem a legnagyobbat, amikor azt a leginkább szerettem volna elkerülni.
Végül mégis győzött az az énem, aki tudni akarta mennyit hagytam a pályában, hisz a célbaérés után benyögött “maradt benne vagy 10 perc” eléggé hasraütésszerű volt.
Bemelegítésnek 2km-t futottam, amiben 6 repülő is volt és a bokámat is jól bemelegítettem. A pálya egész jól kezdődött, gyorsan meglett az egyes, majd a hosszú átmenetben is jól haladtam és az irtás előtt összefutottam Kerényi Mátéval. Ezt jó jelnek fogtam fel, hisz 1 perccel előttem indult egy másik pályán és a Tipo tagjaként egyik legnagyobb ellenfelünk volt ma. A hármas pontra is együtt haladtunk, majd a 4-es felé is együtt indultunk, de neki másik pont kellett, én pedig pár méterrel melléfutottam a pontnak. (hiba: 0:10)

Nem fogtam fel tragikusan a helyzetet, inkább nyomtam tovább és az 5-ös pontot már megint együtt fogtuk. A hatosra viszont elszálltam, mert nem igazán tudtam lekövetni merre megyek. Azt hittem a pontom környékén érek ki a ligetesre, ehelyett teljesen máshol jártam és ahelyett, hogy felmértem volna a helyzetet belemagyaráztam azt, hogy biztos elfutottam a pont mellett. (hiba: 2:20)
A pontról kifelé jövet sem nyugodtam meg és úgy futottam előre, hogy majd helyreteszem magam. Hát nem sikerült, csak a nagy rét sarkán, de akkor már tudtam, hogy baj van. (hiba: 2:00)
Végre sikerült összekapnom magamat és hiba nélkül fogtam a 8-as pontot. Ellenben már eleve rosszul futottam ki róla és mikor a nyiladékra kiértem, akkor azt hittem, hogy vagy 200 méterrel balrább vagyok. (elég lett volna egy pillantás jobbra és megláthattam volna az ültetett rész végét) Ennek megfelelően bevágtam és ahol kiértem még az ültetett rész törését is látni véltem, így aztán jól mellécsúsztam jobbra és csak lassan tettem magam helyre. (hiba: 0:40)
Folytattam a mai ámokfutásom és kicsit cikkcakkban mentem egész a 10-es pontig, ahol kicsit sikerült végre lenyugodnom. (hiba: 0:20)
Rendben jött a 11-es, majd a 12-re kényszerből kikerültem a sraffozott részt, ám valahogy nem akartam az úton maradni és egyenesen a szép fenyvesen át nyomtam előre. Persze az irányt nem volt egyszerű tartani, így pár kanyar befigyelt a pályába és arról is csak sejtésem volt, hogy hol megyek be a zöldbe. Szerencsére a tankbeálló szerűségek helyre raktak, de még így is túlfutottam a ponton. (hiba: 1:00)
Itt már olyan szintem bizonytalan voltam, hogy a 13-as pont előtt, majd a 14-es előtt is megtorpantam 10 méterrel és elkezdtem nézni hol lehetek, pedig mindkétszer teljesen jó helyen voltam. (hiba: 0:10)
Itt megint próbáltam fejben helyretenni magam és úgy hozzáállni a pályához, mintha eddig semmi nem történt volna és ez 2 futós átmeneten át sikerült is. Tényleg mintha zsinórón húztak volna, bár a mély szántás leküzdése nagyon nehezemre esett.
A 17-et aztán sikerült megint megívelni, de az ilyenek még akár bele is férnének a pályába, ha mindig így korrigáltam volna őket, mint itt. (hiba: 0:10)
A 3 rövid átmenetben sikerült észnél lennem, ami annak is volt köszönhető, hogy itt elmentem Ferenczi Krisztián mellett, így tudtam, hogy 8 percet adok a rivális ETC emberének. Viszont azt is tudtam, hogy jó lenne ennél sokkal többet adnom neki, mert Kovács Ádámot, Szabó Bandit és Szajkó Csabit a többieknek nehéz lesz tartani. Így aztán nagyon figyelősen, de egyben nagyon rohanva igyekeztem lerakni Krisztiánt. Ez nem tartott sokáig, mert meg sem próbált elfutni velem, én ellenben a 20-as után estem egy hatalmasat. Teljesen jól lekövettem a 21-re menet az útvonalat, ahol kellett megtorpantam egy pillanatra és végig jól mentem, kivéve a pontfogás előtt. Nem tudom miért annak a bozótos völgynek a végigtúrását választottam, de nem jött be. (hiba: 0:20)
Már megint nem éreztem az irányt és a tájolóval sem korrigáltam, így túlságosan megíveltem a következő átmenetet és még az egyes pont környéke sem segített a korrigálásban, így a réten alig akartam elhinni, mennyit kell még jobbra húznom. (hiba: 0:20)
Remekül kinéztem a fenyvesfoltot magam előtt, csak épp azt vétettem el, hogy az egy mási volt, így mikor mellé értem esett le, hogy nem épp ott vagyok ahova vártam magam. Már megint egy rossz irányba kifutás…
Korrigáltam, de későn, majd amihez képest helyrerakni akartam magam azt is elnéztem. Gyakorlatilag végül véletlenül botlottam bele a pontomba, mert helyrerakni magam azt nem sikerült. (hiba: 3:00)
Az átfutóra menet is elvétettem az irányt, de egy nagyon egyértelmű helyre értem ki, ami ha lassan is, de helyrerakott. (hiba: 0:20)
Már nagyon be akartam fejezni a pályát és már az az érzésem is elmúlt, hogy minél több van hátra annál jobb, mert ha azt hibátlanul megoldom, akkor még hozhatok valamit az eddigi hátrányon. A 25-re még csak-csak odataláltam egyenesen, de a 26-ot már nagyon megíveltem. (hiba: 0:10)
A következő nagyobb hibámra se kellett sokáig várni, mert megint elcsúsztam irányban és megint nem korrigáltam az első intő jelre. Amikor már fogalmam sem volt hol vagyok, akkor viszont legalább megálltam és egyből helyretettem magam. (hiba: 0:40)
A 5-ös mellett szerencsétlenül elmentem, mivel már semmi önbizalmam nem volt és ahelyett, hogy bementem volna a pontra elkezdtem “kotorni”. (hiba: 1:00)
Megint nem találtam el a kifutás irányát és nem hagytam a tájolónak sem, hogy egyből helyretegyem. Mikor már azt hittem, hogy korrigáltam a hibát, akkor még mindig nem tettem és természetesen megint csak egy hatalmas kitérővel találtam oda a pontra. (hiba: 1:00)
A 30-as pontra lehetett utoljára hibázni és én itt is megtettem. Az első ponton, ahol kicsit figyelni kellett volna, rögtön nem tettem és egy plusz kanyart iktattam az átmenetbe. (hiba: 0:30)
A célba rettentő dühösen értem. Dühös voltam és vagyok magamra. Egyszerűen elfelejtettem tájékozódni, még itt alföldön is, ahol korábban mindig nagyon jól ment és könnyűnek találtam a tájékozódást. Összesen a pályában a korábban saccolt 10 perc helyett 14:10 volt az összes hibám és nem számoltam szigorúan. Ennek ha csak a felét hibázom, akkor már nyerhettünk volna.

A második hely ebben a helyzetben nem vígasztal, mint ahogy az sem, hogy az egyes pályán nem jöttek sokkal jobbat nálam, sőt az értékelhető csapatok 1-es pályát futó versenyzői közül az enyém lett a legjobb idő. Ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy ez volt a legrövidebb pálya és ide került minden csapatban a leggyengébb ember.
Fejben, testben is össze kell szedni magamat, azonban előtte nem megérdemelt pihenőidőszakot iktatok be, hogy legyen lelki erőm a sötét és hosszú téli edzésekhez.

Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 167
Átlagtempó: 5:24

Összesen 20km, 107:52

Térkép

2. nap – Kevesebb boróka, ugyanannyi hiba

harzol — Sun, 28 Sep 2008 19:52:00 +0000

A tegnapi naphoz hasonlóan ma se vittem túlzásba a bemelegítést, de ma pusztán azért, mert nem akartam többet futni. Olyan 2,5km lehetett, amit rajt előtt futottam.
Az egyes pontra szintén átmentettem a tegnapi formám és kicsit bizonytalanul a domb bal oldalába húzva onnan átkanyarodva fogtam végül. (hiba: 0:20)
A kettes rendben jött, ösvényen, majd a homokot kerülve átverekedtem magam a borókán és a rét sarkáról bemásztam a pontért, majd a mászást egész a hármasig folytattam. Tudtam a pont előtt, hogy a töbörben haladok, de azért jól jött Fifi megerősítése, aki a pontról jött ki.
A négyes aztán egy igazán nekem való alföldi átmenet volt, ám az ötösre valahogy bizonytalanul és rossz irányba mentem. (hiba: 0:10)
Hatos és a hetes azzal telt, hogy nem értettem miért nem érem már utol Kustos Szabolccsot, aki 21B-ben ugyanezeket a pontokat kapta és ezt a rajtba meg is beszéltük.

Nyolcasra menet bal oldalon nagyon világított valami rét a fenyvesben és nem sikerült beazonosítanom, így rossz helyen mentem be a borókába, ám rögtön tudtam hol vagyok és rákanyarodtam a pontra. (hiba: 0:30)
Kilencesre menet sokat segített az ültetett fenyves vége és nagy lendülettel indultam meg a 10-es pont felé. A fenyvesen átérni sima ügy volt, de nem tudtam hol érek ki pontosan és így indultam be a borókába. Hát ebből sosem szokott jó dolog kisülni. Most sem volt másképp. Hiába lestem a dombtetőket erdőfolttal, mert nem tudtam megállapítani melyik kell nekem. Elmentem pár méterrel a pontom mellett, majd kiverekedtem magam egy rétre, ahol már sejtettem hol lehetek, de azért az útig kimentem leellenőrizni ezt. Innen visszafelé már meglett a pont, amiben különösen az volt bosszantó, hogy ekkor vettem észre, hogy a ponttól 10 méterre térképeztem korábban vagy fél percig. (hiba: 3:30)
Nem akartam elhinni, hogy mekkora dzsuvába kell bemászni a következő pontért, de néhol még csapás is volt, így csak mentem és jött a pont is. A 12-re a kerülőt választottam, de nem igazán sikerült jó helyen kijönni az erdőből, így a pontot visszafele futva kellett fognom. (hiba: 0:20)
13-ast szépen kerülve és Lajszner Attilára felfutva fogtam, majd verekedhettem ki magam a borókából. A nagyrét és az ültetett fenyő jól vezetett és hátulról már csak fel kellett mászni a borókás dombra a pontért. Valami hihetetlen jól néz ki ennek a dombnak az északi oldala. Minden tiszta moha volt, még a föld is. Fönt aztán nem is volt olyan könnyű megfogni a pontot, mert még 2 méterről sem látszott a bója.
A 15-öst a nagy ligetes felé húzva könny volt megfogni, hisz még egy jó nagy domb is volt előtte. Jött megint az a rész ahol előtte elvesztem és a fenyvesből kiérve most beazonosítottam magam a nagyobbacska réten. Innen aztán sikerült benavigálni a pontig, ahol megláttam a Szerb srácot, akivel innentől kerülgettük egymást.
A 17-re rögtön túl nagy kacskaringóval mentünk és még a pontot is egy hurokkal fogtam. (hiba: 0:20)
A következő pár pont elég eseménytelenül telt, hisz csak futni kellett. A 23-ig nem is volt semmi gond, bár a 22-esre bannemaradt egy kicsi. (hiba: 0:10)
A 24-re azt terveztem balról kerülöm a nagy réten a borókafoltot, de aztán valahogy nem vitt rá a lélek a kerülőre. Inkább belevesztem a borókába és támadópont nélkül mentem be a pont felé. Persze az se lett meg egyből, úgy pattantam vissza a kis ösvényről. (hiba: 2:00)
Rossz irányba jöttem ki és kicsit vissza kellett kanyarodni a követezőért. (hiba: 0:10)
A 26 elég könnyű volt, de én túlfutottam rajta pár métert. (hiba: 0:10)
Jól jött a következő 2 pont és úgy tűnik még haladtam is a többiekhez képest, majd a célig sem vétettem már újabb hibát.
Ma sem sikerült végrehajtanom a nagyobb hiba nélküli futást és kicsit sem éreztem úgy, hogy elégedettebb lehetek magammal, mint tegnap. Nem volt több boróka, de én mégis bennehagytam kicsit többet. Összesen 7:10 maradt benne, amivel akár még összetettben is nyerhettem volna. Persze nem ez bosszant legjobban, hanem a 10-es pont és még inkább a 24-es, ami könnyű lett volna, ha nem vagyok lusta kerülni az előre eltervezett útvonalamon.
Volt pár bíztató átmenetem, alapvetően egész tudatosan mentem egész hétvégén, de sajnos nem mindig és amiatt aztán csak 2 közepes futással zártam a hétvégét. Bokám viszont bírja, így most nagyon élvezem, hogy megint a hibákon és a futósebességen tudok agyalni.

Összesen 17km, 104:55

Térkép, részidők

F21E  (21)                                 

 1  132 Zsebeházy István       MOM Hegyvidék SE-MOM       45:43     4 1:28:23    1  2:14:06
 2  137 Forrai Gábor        79 HTC Hódmezővásárhelyi      44:51     3 1:34:28    3  2:19:19
 3  142 Harkányi Zoltán     80 MEA Miskolci Egyetemi      47:27     5 1:32:55    2  2:20:22
 4  144 Borbás Nándor          MEA Miskolci Egyetemi      48:26     6 1:41:29    6  2:29:55
 5  143 Dejan Avramovic        KOS Kosutjnak              57:34    13 1:36:22    4  2:33:56
 6  146 Gillich György      68 TTT Tatai Tömegsport       55:02    11 1:43:25    7  2:38:27
 7  130 Szakál Péter        71 VTC Veszprémi Tájfutó      58:01    14 1:53:46   10  2:51:47
 8  145 Lajszner Attila     73 ESP Egri Spartacus Tá      57:16    12 1:54:52   11  2:52:08
 9  131 Igor Vukovic           KOS Kosutjnak            1:22:15    20 1:40:57    5  3:03:12
10  135 Werner Péter        73 CBD Ceglédi Bem Vasut    1:13:40    18 1:50:09    8  3:03:49
11  141 Gyimesi Zoltán      72 TTE Tipo Tájfutó és K    1:11:50    17 1:52:32    9  3:04:22
12  138 Dejan Popovic          KOS Kosutjnak            1:14:46    19 2:18:17   12  3:33:03
13  139 Tári Kornél         88 ARA Alba Regia Atléti    1:08:16    15 2:26:32   13  3:34:48 

    133 Forrai Miklós       79 HTC Hódmezővásárhelyi      51:55     9    hiba
    129 Bánki Zoltán        72 SMA Soproni Műegyetem      50:00     8    hiba
Vk  342 Baksa Csaba            KAL Kalocsai SE            53:45    Vk 1:59:03   Vk
    136 Fodor József        84 SZV Szegedi Vasutas S      52:14    10
    140 Kisvölcsey Ákos     72 MOM Hegyvidék SE-MOM       43:29     2
    151 Novai György           MEA Miskolci Egyetemi    1:08:53    16    n.i.
    150 Lévai Ferenc           MEA Miskolci Egyetemi      48:38     7    n.i.
    147 Domonyik Gábor         MEA Miskolci Egyetemi      41:43     1    n.i.